„»Első lépésben abba kell hagyni a szén, az olaj és a földgáz felhasználását. Az egyetlen oka, hogy nem állunk át a megújulókra, az elhanyagolható méretű árelőny. Második lépésben csökkenteni kell a populációt, ehhez meg kéne célozni az egygyerekes családmodellt, és végre azokat a nőket jutalmazni, akik nem alapítanak nagycsaládot. A gazdag világban ez még fontosabb, hisz itt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás.«
A károsbaba-elmélet rideg racionalizmusa egy példányban is kegyetlenül gyomorforgató, bőven elég lenne, ha csak a Randers elnevezésű norvég ex-babától hallanánk róla, de nem csak tőle hallunk, mi több, bizonyos jelek szerint legalábbis részben erről a teóriáról szól majd a globális klímavédelmi akcióprogram elkövetkező jó néhány éve. Jöhetnek majd a liberálisok az én testemmel s a többivel, hogy sexy bambuszpoharat faragjanak abortuszból a kommentfalon – és eutanáziából persze, nemde Ildi mamával is csak eggyel többen vagyunk, jön és jön azokkal a plastic straw lábaival mindig, a múltkor még valami egészen konkrét károsanyag-kibocsátás is besikerült neki a lépcsőfordulóban énszerintem, napról-napra sötétedik tőle az az izé az izé mellett a Google Maps-ben – szegénykém, nagyon szeretünk ám téged, itt írjad alá, te drága, és közben gondolj a brazilokra.
Tudták Önök, hogy »rendkívüli szén-dioxid-kibocsátású csecsemőket« »tartani« nagy felelőtlenség? Hallottak már a »szaporodási illeték«-ről esetleg? Hát az »alkalmatlan« szülők abortuszra »buzdításáról« mint olyanról? Nem? Hát majd fognak, mégpedig hamarosan és sokat.
Anyának lenni nem szexi. A gyermektelenség az új fekete!
No pasaran!”