A Kreml a korlátlan önkénybe helyezi bizalmát

„Sok szempontból olyan ez [a bebörtönzések a moszkvai tüntetések után], mint az internetpolitika. Kínával ellentétben Oroszország nem zárkózhat folyamatosan egy virtuális fal mögé, ráadásul egy nagyon is élő, vibráló online információs térrel rendelkezik. Oroszország megpróbálja blokkolni a különösen problémás anyagokat, mint például Alekszej Navalnij videóit az elit korrupciójáról, a kritikus kommenteket pedig igyekszik a trolljai segítségével eltüntetni. Végső soron érdemes megjegyezni, hogy a hírhedt »trollfarmokat« eredetileg belföldi használatra tervezték, és még mindig működnek Oroszországban. 

De még ez sem elég, így a hatóságok a szándékosan statáriális erőszakra hagyatkoznak. Sok mindenkit hagynak futni, de időről időre néhányan szembetalálják magukat a Kremllel mindenfajta apróság miatt, a végeredmény pedig katasztrofális lehet. 2018-ban például a barnauli Maria Motuznaját majdnem hat évre ítélték gyűlöletbeszédért és vallás elleni izgatásért, mindezt azért, mert kirakott pár viccet és szatirikus mémet a Vkontaktyéra. 

A cél az, hogy a félelem és bizonytalanság légkörét alakítsák ki. Az emberek tudják, hogy minimális az esély arra, hogy üldöztetés áldozatai legyenek csak azért, mert kiposztolnak valamit, amit a kormány nem néz jó szemmel – de ha ez mégis megtörténik, a következmények súlyosak, az állam pedig azt reméli, hogy ez elég visszatartó erő. Továbbá azzal, hogy a hatóságok inkonzisztensek és homályosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy minek lehetnek ilyen következményei, még rigorózusabb öncenzúrára kényszerítik az embereket. 

Amikor a vörös vonalak egyértelműek, könnyű eldönteni, mi veszélyes. De amikor a vörös vonalak elmosódnak, sőt, akár napról napra változnak, csak akkor érezheti magát biztonságban az ember, ha nagy ívben elkerül mindent, ami rizikós lehet. Végső soron ez az állam stratégiája – ami legjobb esetben is csak félsiker lehet –, hogy az emberek önfegyelmére hagyatkozik.”