A Coca-Cola mint a jelenlegi fasisztoid tendenciákat megszülő neoliberális kapitalizmus zászlóshajója egyszerűen nem érdekelt abban, hogy hazánkban egyenlőség legyen. A Coca-Colának az az érdeke, hogy a szakszervezeti hatalmat megtörő munkásellenes rezsimek tombolhassanak a világon, mivel így éhbérért dolgoztathat embereket óriási extraprofitot termelve (az elmúlt 12 hónapban 20 milliárd dollárt), valamint olyan fogyasztói piaca lehet, amely kritikus gondolkodás hiányában megveszi az egészségre nem túl jótékony hatással bíró agyoncukrozott és koffeint tartalmazó termékeit. A Coca-Cola jól érzi magát Orbán Magyarországán, de ugyanilyen jól érezte magát Hitler Németországában is. Tőke és fasizmus jegyessége itt is pont ugyanúgy fellelhető, mint amikor 2001-ben amerikai szakszervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a vállalat ellen fellépő kolumbiai szakszervezeti vezetőkkel furcsa módon szélsőjobboldali halálbrigádok végeztek.
A harmadik szereplő pedig a szélsőjobboldali kormányunk, amely képviselőinek nem tetszik a melegek egyenlőségét lefestő kampányüzenet, hiszen számukra az LMBTQ közösség pont ugyanolyan ellenségkép és bűnbak, mint a cigányság és a gazdasági bevándorlónak beállított háborús menekültek. A kormányunk ráadásul az elnyomó rendszerébe szervesen beépítette a kirekesztő keresztény egyházakat is, amelyek ostoba és embertelen alapdogmái szerint pokolra kerül, aki azonos neművel hál. A kormány a gazdasági hatalma fenntartásában rendkívül fontos szerepe van az ideológiai agymosásnak, amelynek szerves része a bűnbakképzés, a félelemkontroll, az ellenségkép és a figyelemelterelés. Ennek ugyanúgy áldozatai az LMBTQ közösség tagjai, mint a cigányok és a menekültek.
A felállás egész érdekes, hiszen a Coca-Cola, amely nagyon jól érzi magát a Fidesz-rendszerben a vele kötött adózási és kitudjamégmilyen különalkukkal, most látszólag a rezsim ellenségképét, az LMBTQ közösséget védi, és ezzel áttételesen belerúg a kormány ideológiai elnyomásába. De valóban az LMBTQ közösségek védelméről van szó?”