Eljött a kultúrharc vége?

2019. július 28. 10:54

Teljesen értelmetlen, és fogalmilag is abszurd Takaró Mihálynak az a kijelentése, hogy a „Nyugat kis zsidó lapocska” volt.

2019. július 28. 10:54
Pelle János
Neokohn

„Utoljára akkor beszéltek ennyit, és ilyen indulatosan írókról és műveikről, amikor az esztétikai ítélet összefonódott az ideológiai, sőt, politikai minősítéssel. Amikor Ady Endre nem csak az új művészetet, de az „új Magyarország” ígéretét is jelentette, vagy amikor a zsidó származású szerzők »hígmagyarrá« minősítése sokak szemében igazolta a jogfosztó törvényeket.

Vagy amikor néhány év múlva a kommunista párt vezetői azzal a képtelen igénnyel léptek fel, hogy ideológiai utópiájukat, ha már a valóságban nem, a »magas« irodalomban akarják viszontlátni, hogy megajándékozhassák vele a »népet«.

Utóbb, a hatvanas-hetvenes évektől kezdve az irodalomtudomány már fokozatosan szembefordult minden, a »szövegtől idegen« értékelési szemponttal, és az oktatás is igyekezett szakítani a szerzők életére, és műveik tartalmi ismertetésére koncentráló, régimódi irodalomtanítással.

A strukturalizmus, a posztstrukralizmus, a dekonstrukció és a hermeneutika képviselői ízekre szedték a »haladó hagyomány« teóriáját a magyar irodalomtörténetben. Pedig ez nyomta rá a bélyegét a hatkötetes akadémiai »spenótra« is, melyből annak idején az egyetemen tanultunk.

Ennek alapján teljesen értelmetlen, és fogalmilag is abszurd a hírekben sűrűn szereplő Takaró Mihály irodalomtörténésznek az a kijelentése, hogy a »Nyugat kis zsidó lapocska« volt (feltéve, hogy valóban mondott ilyesmit). Mert csak az lehet kérdés, hogy a legendás folyóiratban megjelent versek, szépirodalmi művek és tanulmányok maradandónak bizonyultak-e. És ha igen, nem érdemes tovább vitatkozni róluk.

Persze a maradandóság, a »kanonizált olvasat« az irodalomtudományban meghatározó befolyást szerző esztétáknak olyan kategóriája, amivel önkényesen lehet élni, becsempészve az ideológiai, politikai szempontokat. Úgy látszik, az irodalom ezek nélkül mégsem tud meglenni.

Egy olyan, a maga részéről minden ideológiai minősítést elutasító, kevesek által olvasott, posztmodern kortárs szerző, mint Esterházy Péter bírálatában és dicséretében is jelen van a 2010 óta tartósan berendezkedett kormányzat kultúrpolitikájának védelme, illetve az ellene irányuló támadás, ezt kár lenne tagadni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 52 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Molnar Janos
2019. július 29. 09:15
"Teljesen értelmetlen és fogalmilag is abszurd" kezdi cikkét Pelle, majd belefog egy bírálatba olyan véleményt illetően, amiről ő sem tudja biztosan, hogy elhangzott-e egyáltalán. Ez nem teljesen értelmetlen és fogalmilag is abszurd? Persze, ha a teljes cikket elolvassuk, az is világos, nem ez a lényeg, hanem egy nemrég megjelent, különböző politikai oldalakról is megtámadott könyv.
syphax
2019. július 29. 08:51
A "Nyugat"-ot--úgy tudom megelőzte a "Huszadik Század", ahol Ady is "indult". A "Huszadik Század"-ról pedig az átlag magyar irodalomkedvelő úgyszólván nem is tud.
Vidėken újrakezdő
2019. július 29. 07:26
"A Nyugat mindmáig úgy él a köztudatban, de a szakirodalomban is, hogy a XX. század első felének legnagyobb hatású, magas példányszámú, jelentős befolyású folyóirata volt. A tények alapján kijelenthető, hogy ez nem igaz. Rákosi Jenő keresztény-konzervatív Budapesti Hírlapja például közel 40 ezer példányban jelent meg. A Nyugat eleinte mintegy 800 példányban kelt el, az első világháború idején ez fölment 2500-ra, de semmiképpen sem nevezhető a legolvasottabb, legnagyobb hatású lapnak. Ugyanakkor, bár ez kevéssé közismert, fontos szabadkőműves orgánum volt." Raffay Ernő
syphax
2019. július 29. 06:52
"..Ennek alapján teljesen értelmetlen, és fogalmilag is abszurd a hírekben sűrűn szereplő Takaró Mihály irodalomtörténésznek az a kijelentése, hogy a »Nyugat kis zsidó lapocska« volt (feltéve, hogy valóban mondott ilyesmit). Mert csak az lehet kérdés, hogy a legendás folyóiratban megjelent versek, szépirodalmi művek és tanulmányok maradandónak bizonyultak-e. És ha igen, nem érdemes tovább vitatkozni róluk." Ami igaz-igaz--JÓ SOK ZSIDÓ IRT BELE(mármint a "Nyugat"-ba) persze nemcsak zsidó. De , hogy mennyire volt "jelentős" vagy "jelentéktelen", azt nem tudom, viszont Dr.Takaró Mihály véleménye NEKEM JELENTŐS-nek számit. Viszont A jelentékeny emberek tévedései is jelentékenyek...azt hiszem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!