„Ahogyan azt Szentesi Zöldi László is megírta, igazán tanulságos interjú jelent meg a gabonalobbi egyik jeles képviselőjével. (Igen, gabonalobbi, bár tudjuk, hogy hiába próbáljuk meg kijátszani Cukorhegyi variációkövető algoritmusát.)
Először is tisztázzuk az alapkérdést: a házasság intézmény, nem pedig jog. Nem létezik a »házasodáshoz való univerzális alapjog«, bár tény, hogy a gabonalobbi ezt szeretné elérni. Ám ha univerzális az alapjog, az nem korlátozódik két felnőtt személyre, akármilyen neműek is, ugye, az univerzalizmus nem ismer ilyen határokat. Sebaj.
Jó, ha megjegyezzük, hogy itt szigorúan egy politikai lobbiról van szó. Egyszerűen nincs tömeges igény a melegek részéről a házasodásra vagy örökbefogadásra, ahogy még a bejegyzett élettársi kapcsolat meglévő lehetőségével is igen kevesen élnek közülük. Ez nem a buzik ügye, csak a lobbi ügye. Ügy márpedig kell, hogy a politikai mozgalom igazolja legitimitását.
Azon pedig szükségtelen meglepődnünk, hogy a gabonalobbi szóvivője felmondja az összes létező felvilágosult, liberális mítoszt, például a szabadon megerőszakolt nőkről. Kérem, ez itt nem Teherán. Az igazság az, hogy a nőket a kereszténység szabadította föl, nem pedig a felvilágosult liberalizmus. Az, hogy a nőnek szabad akaratából kell beleegyeznie, nem liberális találmány (ahogy számos más, sajátjuknak mondott vívmány sem, de ez messzire vezetne).
Azon sem érdemes fennakadni, hogy mi a libsi érvelés jellemző iránya: párás szemű dicséret jár a haladó mérföldkőként emlegetett válás intézményének, hiszen mennyi rossz házasság van. Arra a libsi már nem fordít figyelmet, hogy mi van a válás után, mennyi kárt okoz az az érintett feleknek, nem is beszélve a gyerekekről, mert a libsi hitvallása az önzőség, és képtelen felfogni a közösség, lemondás és önfeláldozás képzeteit. A házasság és a család nem táncikálás egy kamionon, hanem mindennapos küzdelem, erőfeszítés, a saját egónk háttérbe szorítása. Ezek mind olyanok, amikre a libsi képtelen. A jelszó az önmegvalósítás.”