Az előválasztás most kezdett el igazán érdekelni

„A magam részéről teljesen elfogadtam azt a megközelítést, amely szerint a Momentum Kerpel-Fronius indításával két legyet üthet egy csapásra: megőrizheti az EP-választás óta élesebben rá irányuló reflektorfényt, méghozzá anélkül, hogy ezzel beteljesítené a Klubrádió-betelefonálók legszörnyűbb rémálmát, és a kelleténél jobban megosztaná a fővárosi ellenzéket.

Ennél azonban – hajlamos vagyok hozzátenni: szerencsére – bonyolultabb az élet. Ugyanis akad egy másik párt is, amelyik ugyancsak abban érdekelt, hogy magán tartsa azt a bizonyos reflektorfényt – mi az hogy, nagyon is. Ha pedig a Momentum lépését politikailag racionálisnak tekintjük, akkor még inkább annak kell tartanunk azt, hogy a DK felmelegítette a Dobrev-receptet, és Karácsony Gergely mögül kihátrálva egy friss, mégis ismert – ráadásul Gyurcsány Ferenctől ezúttal némileg távolabb álló – női jelölt indításával színesít a versenyt.

Folytatva a vallomások sorát: azok közé tartozom, akik mindezt egyáltalán nem tekintik tragédiának, és az előválasztás ilyetén alakulását nem gondolják „flúgos futamnak”. Sőt, a DK-s jelölt indulásának bejelentése óta érzem úgy, hogy ez az előválasztás nekem is szól.

Nem mintha bármilyen értelemben is Kálmán Olga-rajongó vagy akár csak potenciális Kálmán Olga-szavazó volnék. De ezzel számomra visszamenőleg is értelmet nyert a jelöltlista felborítása.”