A párt főpolgármester-jelöltje bejelentette, hogy szükség lenne egy csiszolt vizitdíj-koncepcióra, és hiába próbálta ezt a szokásos »szociális kivételek« blablával szépíteni, az öngólt már berúgták.
Annak előtte Gyurcsány Ferenc kormánya próbálta meg eladni a vizitdíjnak nevezett neoliberális megszorítást az egészségügyi tragédia megoldására.
Természetesen ettől az egészségügy nem lett jobb, másrészt mindenki tudta, hogy hiába a 2004-es népszavazás, ez csak előjáték a privatizációhoz. A Gyurcsány-féle neoliberális megszorító kormány nem akarta megoldani az egészségügy katasztrofális problémáit. Az a kormány a gazdagok számára akart egy felsőbb szintű állami egészségügyet. Végül, mikor ez a kísérlet megbukott, ez létrejött, csak magánkórházak, magánrendelők és magándiagnosztikai praxisok formájában, így akinek pénze van, sokkal nagyobb eséllyel gyógyulhat meg, mint a szegények. Ennek a szélsőséges, szegényellenes gondolatnak rendkívüli szerepe volt Gyurcsány bukásában és Orbán rákövetkező kétharmadában.”