„Egész nap libabőrödzöm. Eszembe jut Dávid, az egyik budapesti kórház intenzív osztályának szakápolója, aki éjszakai műszakja után reggel 7kor csatlakozott hozzám szórólapozni a Móriczon. Vagy a 87 éves bácsi, aki tegnap a bosnyák téri piacon könnyezve szorít rá a kezemre, és azt mondja: “hozzák helyre az elmúlt évtizedek bűneit; már csak Önökben bízhatunk!”.
Elképesztő kampányon vagyonk túl a momentumos társaimmal. Több, mint tízezer km-t tettünk meg a plakátautónkkal, több tízezer emberrel beszélgettünk a bajai piactól, az egri főzőversenyen át a miskolci plázáig. Momentumosok százaival találkozhattatok országszerte, akik önkéntesen, mosolyogva, és tenniakarástól hajtva keresték a társaságotokat. Aki pedig követett Instagramon, az láthatta, hogy minden bizonnyal több időt töltöttem aluljárókban, mint magyar politikus valaha.
Nem voltak plakátjaink, csak egy plakátautónk. Nem fizetett aktivistákkal dolgoztunk, hanem önkéntes tagokkal. Mindent beleadtunk. Apait és anyait. Nagyapait és nagyanyait. És minden percét imádtuk.”