„Az írásbeli aktivizmus és a politizálás általában azt jelenti, hogy ütjük az ellent fakarddal, ennek eredményessége közismert. A barátaink lájkolnak, vitapartnereink dühös válaszcikket írnak, és minden megy tovább zavartalanul. Én most inkább arról írnék, ami a saját szövetségeseimben, hátországomban zavar nagyon. A queerfeminizmus nagyon sok újat és jót hozott a feminizmus és környékének világába. Korábban a feminizmus világképe szerint voltak a heteró férfiak, a szexista elnyomók, és a nők, az áldozatok.
A queerfeminizmus mutatott rá, hogy ez sajnos nem ilyen egyszerű, a szexizmus bennünk, nőkben és LMBT-emberekben is ott van.
A feminin nőket a leszbikusok között, a feminin férfiakat pedig a meleg férfiak között is alacsonyabb rendűnek tartják, és a férfiakra nézve káros szexizmus is bőven, bőven akad. A queerfeminizmus előtt a feminizmusban egyeduralkodó nézet szerint egy rendes feminista nőnek mindenben ellent kellett tartania a heteró férfiak által fenntartott szépségideálnak, vagyis legyen rövid a haja, legyen szőrös, ne sminkeljen, és így tovább – ez a klisé a mai napig él azoknak a fejében, akik mindenféle kifogásokkal gyűlölni óhajtják a feminizmust.
A queerfeminizmus mondta ki, hogy ez mind nem fontos, remekül mutat a rózsaszín tüllruhán a marxos kitűző, valaki nyugodtan lehet magassarkúban, sminkkel is feminista – vagy éppen annak ellenére. Hogy az nem feminizmus, ha a férfiak mellett most még egyes, magukat feministának tekintő nők is megmondják, miként nézzenek ki a nők. A queerfeminizmus vezette be a szexpozitivitás fogalmát és teremtette meg a mainstream és minden ízében nőellenes pornóval szemben azt a pornót, ami a nők igényeit, szempontjait mutatta meg, és a (heteró) férfiak szexuális elvárásainak megfelelni nem tudó, vagy azt körberöhögő emberek szexualitását karolta fel. Van, akinek nincs ideje differenciálni, és ezt a feminista (vagy „feminista”) pornót is a pokolra kívánja, pedig sokaknak sokat adott. Vitának mindenesetre van és lehet helye.”