Ellenzéki festékszóró

„Majd eltelt néhány hét, és más okos gondolat nem jutott eszetekbe, mint hogy kivonulgattok az ülésekről, és elmentek tiltakozni valahová. Végül is, minek dolgozni, a fizut utalják havonta, nem kell érte megszakadni. Már-már szóra sem érdemes, hogy oktatási politikusotok, a kulturális bizottság alelnöke, a néha spiccesen a kamera elé álló Kunhalmi, Bangónéval az oldalán, nem tudja leírni helyesen a »fojtani« szót. Hétfőn utóbbiról az is kiderült, hogy a »minket« szó leírása is gondot okoz neki. Merthogy tegnapelőtt még lejjebb süllyedtetek. Nem értétek be annyival, hogy tiltakozgattok, elkezdtetek rongálni. Végigmasíroztatok a Váci úton, és festékszóróval lefújtátok a kormányzati plakátokat meg az aszfaltot.

Azzal persze már nem foglalkoztatok, hogy nem a plakátokat rongáltátok meg, hanem az azokat tárolóvitrineket. Ezekből egy mozdulattal ki lehet venni a papírt, amelynek helyére lehet, hogy jövő héten egy segélyszervezet támogatást kérő hirdetése kerülne. Nem a kormányt büntettétek, hanem mindenkit. Azzal azért, remélem, tisztában vagytok, hogy ez bűncselekmény, tehát felelősségre fognak érte vonni benneteket.

De vajon mi lesz a következő lépés? Feltépitek a parlamenti üléseket, vagy megvertek valakit a nyílt utcán, mert nektek elegetek van? Sokan mondják, hogy ez az ország megérdemelne egy normális ellenzéket. Nos, az elmúlt nyolc évben az általatok az asztalra letett teljesítmény alapján annyi már biztos, hogy ez nem belőletek fog megszületni...”