Ha már nem tudták lenyomni a diktátort, legalább kapnak egy-egy szép európai díjat
A venezuelai ellenzéki vezetőket meglepő módon az EPP és az ECR közösen jelölte a Szaharov-díjra.
Amíg a milliók támogatják Madurót, addig az ellenzéki vezető nemzetközi elismerése nem megoldja, hanem mélyítheti a válságot, ami akár egy országon belüli konfliktust is eredményezhet – írta meg véleményét a The Guardian brit napilapnak Temir Porras Ponceleon, Maduro volt kabinetfőnöke és minisztere.
Ponceleon, aki jelenleg a párizsi Po Egyetem vendégelőadója, a napilapban megjelent véleménycikkében arra figyelmeztet, hogy Venezuelában a politikai zűrzavar azért veszélyes, mert egy Chavez-hez hasonlatos karizmatikus személyiség jelenleg hiányzik mindkét oldalról. Szerinte ugyanis Guaidó, akinek „új arc” szerepét kétségbe vonja, nem karizmatikus, csupán egy azon ellenzékiek közül, akik mindig megkérdőjelezték Chavez, majd később Maduro legitimációját.
Azt elismeri, hogy Maduro gazdaságpolitikája csődöt mondott, de úgy véli, az, hogy az Egyesült Államok és több latin-amerikai ország kriminalizálta az ideológiát, nagyban hozzájárult a mostani helyzethez. Pedig, jelenti ki Ponceleon, minden venezuelainak joga van a véleményéhez.
Leszögezi cikkében: a mostani helyzet egy olyan értelmetlen háborúval járhat, amit senki sem szeretne. Éppen ezért ahelyett, hogy egyre-másra ismerik el a nemzetközi kormányok a venezuelai ellenzék vezetőjét, inkább a nemzeti párbeszéd megteremtésére kellene fordítaniuk az energiájukat. Már csak azért is, mert téves az a megközelítés – jelenti ki – hogy Maduro csak az erőszakszervezetek és a korrupció révén tudott az utóbbi fél évben hatalomban maradni.