„Nem én leszek az első szerző, aki felhívja a figyelmet a magyar kormánynak és körének antiszemita, rasszista, nőgyűlölő vagy homofób tendenciáira. Csak az elmúlt napok terméséből legyen itt példának Szíjártó Imre cikke, aki végigveszi a burkolt cigányozást és zsidózást, illetve a nők nem is nagyon burkolt szülőgépnek tekintését Orbán legutóbbi évértékelőjében.
Azt gondolom azonban, hogy nem beszélünk eleget arról, hogy hogyan használja a NER a migráció „rémét”, ezt a borzalmas fikciót, hogy egyfelől különféle társadalmi csoportok (főleg a zsidók és a nők, de akár a melegek) védelmezőjeként tüntethesse fel magát, miközben valójában nem lép fel védelmezőként, másfelől pedig újradefiniálja az antiszemitizmussal, a nőgyűlölettel vagy a homofóbiával szembeni fellépést a saját szája íze szerint. Ebben a narratívában a valódi homofóbok, antiszemiták és nőgyűlölők a migránsok, a NER rasszista mitológiájának rémei, így aki fellép a migrációval szemben, az szükségszerűen a homofóbia, antiszemitizmus és nőgyűlölet ellensége, míg aki kiáll a migráció mellett (vagyis felemeli szavát tragikus sorsú embertársaink mellett), az ezeknek a támogatója.”