Az újnáci terrortámadások és a borsodi koncepciós perek

„Napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön újnáci sorozatgyilkosok fölgyújtották a cigánytelep szélén álló ifjabbik Csorba család házát, a menekülő huszonnyolc éves családfőt, Róbertet és az ötéves kisfiát szitává lőtték. A hatóságok – rendőrség, mentők, tűzoltóság – több órán keresztül öngyulladásról, és a gerendából kieső szögek okozta szerencsétlen halálesetről beszéltek… a vadászpuska sörétjeit az unokája fején és testén felismerő nagyapa, Csorba Csaba pár órával később az elkövetők lábnyomait mutatja a sárgálló hóban, az odaérkező roma jogvédőknek és újságíróknak – amit állítása szerint az egyik eljáró rendőr levizelt.

A tatárszentgyörgyi már a sokadik súlyos támadás volt az egy éve zajló terrortámadások sorában, a negyedik halottal (az előző, szintén kettős halállal végződő Borsodban volt, fél évvel korábban, Nagycsécsen), ezért szinte minden cigánytelepen őrjáratot szerveztek a férfiak.

Így volt ez Miskolcon is. 2009. március 15-én, a nemzeti ünnep éjjelén Pásztor Albert rendőrkapitány személyesen ment ki a miskolci belvároshoz közeli, főképp romák lakta Muszkás-oldal nevű kolóniába, nyugtatni a romákat, hogy a nemzeti ünnep »záróakkordjaként« nem lesz jobbikos-gárdista támadás ellenük: ő az, aki személyesen garantálja a biztonságukat! A romák beszámolói szerint dühösen reagáltak a kapitány szavaira: »akkor mi szükség van a sok rendőrre, a fokozott rendőri készültségre?«

Hajnali fél 2-kor a férfiak rátámadtak egy, a telepet többször körbejáró és gyanúsan lassan közlekedő autóra. Botokkal 104 ezer forintos kárt okoztak az autóban, de az abban ülők is könnyebb hámsérüléseket szenvedtek. Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron a csomagtérben több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek. Az autó cirkálásakor furcsamód egy rendőr sincs már a helyszínen, ám a telepi férfiak fellépése után tucatnyi rendőr rohanja meg a járőr-csoportot. A szétszaladó társaságból 11 főt fognak el és vesznek őrizetbe.  A rendőrség csoportos garázdaság megalapozott gyanújával indítja a nyomozást, majd 24 órán belül közösség tagja elleni fegyveres erőszakra módosul a gyanúsítás.

Mivel a Roma Polgárjogi Alapítvány képviselőjeként részt vállaltam a magyarellenes rasszizmussal vádolt férfiak jogvédelmében, (erre külön is fölkért egy Makai vezetéknevű nem cigány ember a börtönből írott levelében, aki végképp nem értette az ellene fölhozott vádat…).

Megismerhettem a Rákosi-éra koncepciós pereit idéző szürreális jegyzőkönyveket, amelyekből kiderült, hogy a rendőrök mindenáron azt akarták kihúzni a romákból, hogy a támadásukat a magyarság, »a magyar közösség« elleni rasszista indulatok táplálták.”