A magyar líra, az Emberek a havason, a Mátyás-templom, az Aranycsapat, Bartók...
Jásdi István csopaki borász írása
Sétálok a Vérmezőről fölfelé a Mikó utcán. A kereszteződés után jobbra újabb keletű épület áll a régi helyén. amelyet az ostrom elsöpört. Márai legjobb éveit itt töltötte. Elvesztését siratja a Naplóban. Ide vágyott vissza az óceán partjáról következő hosszú magányos életében. „Vajon mikor lészen jó Budában lakásom?”
Tovább, jobbra fordulva a Logodi utca folytatásában üres telek a bal oldalon. Itt állt Kosztolányiék kis háza az ostromig, itt hülyéskedtek Karinthyvel. „Milyen szegényes, elhagyott innen a Logodi-utca, ahol lakom.”
Tovább föl a Lovas utca felé, majd hosszú, a várfalhoz tapadó lépcsőn a sétányra. A Hadtörténetitől a palota épület együtteséig fasor fut. Tóth Árpád sétánya. Örök lakása van a Várban.
1. Első helyen nálam a magyar líra áll Bornemiszától Balassin, Berzsenyin, Petőfin, Aranyon át Adyig, József Attiláig. Radnótitól és Weörestől Nemes-Nagy Ágnesig és Pilinszkyig. Akkor is, ha többé-kevésbé hozzáférhetetlen, elérhetetlen minden más nyelvű számára. Vagy éppen azért.
„Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen
de pattanó szívem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak
annak, kiről nem tudja senki, hol van
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én Barátom, hogy a porban
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam.”
A Tóth Árpád sétányról vonzza a szemet és az embert a budavári Boldogasszony-templom. Talán háromszáz lépés innen. Ide minden Budapestre látogató eljut. Innen a legszebb a kilátás a városra, ez Európa egyik legszebb épületegyüttese.
2. A Schulek Frigyes által tervezett Mátyás-templom és Halászbástya
Tudom persze, hogy történelmietlen, neogótikus, édeskés giccs, ha tetszik. Sajnos azonban azt, ami itt állt, lerombolta a török, leégett az ostromokban. A valódi, a gótikus korban épült katedrálisok Kassán, Pozsonyban, Gyulafehérváron és Brassóban a mi időnkben határon túliak. Ez az újra álmodott múlt a mienk!
Kézenfekvő lenne, ha most, hogy a magyar zene van soron, egyszerűen belépnék a templom ajtaján és a kuruckodás látszatát is kerülve, megjelölném Liszt Ferenc Ferenc József király 1867-es koronázására írott Koronázási miséjét a harmadik helyen. Lehetne Kodályt és a Budavári Te Deumot is.
Inkább mégis hazajövök Csopakra. Az ezeréves paloznaki plébániatemplom és a csopaki református templom közötti völgyben Ranolder Jánosnak, az Erzsébetet koronázó veszprémi püspöknek Szentirmay József által tervezett klasszicista borháza körül kétezer éve, a római idők óta szőlőt művelnek. Paloznaki szőlőjéről végrendelkezett 1079-ben a László seregébe valamelyik Henrik ellen bevonuló Guden úr. Klasszicista tornácunkon húsz éve, minden augusztusban kamarazenei koncertet hallgatunk a naplementében egy pohár Csopaki mellett. 2009-ben itt adta 3999. koncertjét a Bartók vonósnégyes.
3. Bartók Béla: 5.vonósnégyes
Nem kell messzire menni a színházi élményért sem. Húsz éve falusiak vagyunk. Ritkábbak a fővárosi színházi élményeink. Szerencsére jó a veszprémi színház, ahova negyed óra az út. A szomszédos Paloznakon tölti nyarait Trokán Péter és Haumann Péter. Biztos, hogy legnagyszerűbb magyar színházi élményeim között is legelsők között van Szókratesz védőbeszéde. A filmek mégis maradandóbbak: a Radványi-féle Valahol Európában, az ugyancsak egykori paloznaki, Makk Károly Szerelemje.
Mégis leginkább az erdélyi favágó, Csutak Gergely szomorú története:
4. Szőts István: Emberek a havason
Az ötödik „top” nagy felelősség. Nem jelöltem képzőművészeti alkotást, sem Ferenczyt, sem Czóbelt, sem Márffyt. Regényt sem, pedig Jókainak, Márainak, Ottliknak, Esterházynak ott lenne a helye. Fotóst sem. Brassaï, Kertész megérdemelné. Hírünkért, megmaradásunkért azonban legalább ugyanannyit tettek, mint a művészeink vagy tudósaink, jóval többet, mint politikusaink és katonáink: a magyar sportolók. Vívók, pólósok, úszók és kajakosok és öttusázók sokszor művészi teljesítménnyel vitték a hírünket és tartották egy nemzetben a lelket. A megmaradó helyet tehát (anélkül, hogy ez bármire feljogosítaná mai, méltatlan utódaikat) kapja:
5. Az Aranycsapat és az évszázad mérkőzése
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az Economist is hasonló véleményen van.
A két Péter ízekre lett szedve.
