2019, a hasítás éve

„Minden kornak megvan a maga sajátossága, ami a néplélekben is megmutatkozik. A folyamatos közléskényszer a közösségi médiában, a beszűkült gondolkodás, az egyéni szempontok uralkodása a közösségek felett, mind a nárcisztikus vonások megnyilvánulásai. Ezzel párhuzamosan a fekete-fehér gondolkodás, a világ és a kapcsolatok felosztása csak jó és rossz kategóriákra pedig a hasító gondolkodást jellemzi. Kapcsolataink terén a nárcizmus és a hasítás sem visz előre, de a politika oldaláról nézve más a helyzet.

A hazai ellenzékre is főleg jellemző nárcisztikus gondolkodás szélsőségesen individualista, közösségromboló, és inkább az elméletgyártás, mint a cselekvés jellemzi. Egy ilyen típusú gondolkodás nem képes egy nemzet képviseletére, a határok védelmére, csak az egyéni érdekek motiválják.

Az ellenzékre jellemző nárcizmus ráadásul nem riad meg az agressziótól, sőt kifejezetten a politikai terrorizmust támogatja, ugyanis csak hisztériát kelt és rombol. Világosan látható, hogy ha az ellenzékre jellemző nárcisztikus gondolkodás teret nyer, garantált a káosz.

A hasító, fekete-fehér gondolkodás polarizál, jókra és rosszakra osztja a világot. A cél így sokkal világosabban látható. Mi az, ami előrevisz és mi hátráltat? Ilyen egyszerű a képlet. A politikában pedig minden sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt az erkölcsi piedesztálról prédikáló ballibek gondolják.”