„8. Nemzeti nevelés az óvodákban
Iskolakezdés előtt, idén augusztusban, a szokásos »mennyibe fog kerülni ez a tanév« téma helyett arról beszélt az ország, hogy az óvodai nevelés országos alapprogramját megváltoztatva, már három és fél éves kortól a nemzeti identitástudat erősítése, és a keresztény kulturális értékek megismertetése is feladata lesz az óvodapedagógusoknak. A módosítást nem egyeztették a szakmával, ami nyilván felháborodást váltott ki, de az igazi kérdés az, hogy vajon változott-e bármi is a süni csoportban… mármint, hogy a módosítás átment-e a gyakorlatba. Erről egyelőre nincsenek információink.
9. Választások: kampányolás gyerekkel
Az idei országgyűlési választások idején először érte el az emberek ingerküszöbét az a kérdés, hogy vajon rendben van-e, ha politikusok kampányrendezvényeket szerveznek óvodákba, kampányfotókat készítenek iskolásokkal, vagy úgy egyáltalán gyerekeket használnak arra, hogy „eladják magukat« a választópolgároknak. A kérdés ideológiailag semleges abból a szempontból, hogy kivétel nélkül minden párt érintett a kérdésben.
S reméljük ideológiailag semleges abból a szempontból is, hogy az emberek – pártállástól függetlenül – elítélik ezt a fajta manipulációt, vagy – hogy az ezzel kapcsolatos idei nyelvújítást használjam –»politikai pedofíliát«. A Nemzeti Választási Iroda büntetéseket is kiszabott politikusokra. Ezek közül a legismertebb nyilván a Miniszterelnök szankcionálása volt.
10. Soros
Nincs 2018 Soros nélkül. Ez a lista sem lehet teljes anélkül, hogy szembenéznénk vele, a gyerekekre hogyan hat az a kommunikáció, aminek középpontjában Soros György démoni alakja áll. Kidobós játék közben »sorosozó« óvodások, »sorost« rajzoló kisiskolások, a »migráns« mint szitokszó elterjedése a gyerekek között – ezek is megjelentek idén a közbeszédben. S a probléma is, hogy a gyerekek bevonódása ilyen módon a »kampányba« gyakorlatilag egyenes következménye annak, ami évek óta zajlik.
Ez a jelenség, mint cseppben a tenger, mutatja, hogy a gyerekek ugyanabban a valóságban élnek, mint mi, és hatnak rájuk azok a mondatok, üzenetek, amik ránk is. Nem ők az elsődleges célcsoport, de ha nem segítünk nekik megérteni, hogy mi és miért történik, akkor azzal magukra hagyjuk őket. Felelős felnőttként támogatnunk kell a gyerekeket abban, hogy kérdezhessenek, önálló gondolatokat és véleményeket fogalmazhassanak meg minden közéleti kérdésről.