Orbán Viktor is reagált Magyar Péter szavaira: nem teszi ki a kirakatba, amit kapott (VIDEÓ)
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Vajon miben hisz az, nem csak adventben és karácsonykor, hanem úgy általában, aki tojásdobálással, gázsprayvel, gúnnyal, mocskolódással, autók visszapillantó tükrének letördelésével, kukák felborogatásával akarja kifejezni a saját igazságát?
„Azon gondolkodtam így karácsony előtt, szemlélve a napi eseményeket, hogy vajon miben hisz az, nem csak adventben és karácsonykor, hanem úgy általában, aki tojásdobálással, gázsprayvel, gúnnyal, mocskolódással, autók visszapillantó tükrének letördelésével, kukák felborogatásával akarja kifejezni a saját igazságát? Magasztos-e ez a fajta hit és cél? Kinek az érdekeit szolgálja ez a fajta hit és cél? Vajon nem valami gyerekes magatartás, hiszti-e az, amikor tehetetlenségemben agresszívan viselkedek? Melyik közösség érdekeit, békességét szolgálja az agresszió, az önzés, a hatalomvágy?
Vajon milyen az a hit, az a meggyőződés, amely nem tudja, honnan jön, és hova megy, miért van ott, ahol éppen van? Milyen az a vágy, amely csak a saját, önző oldalára akar állítani vagy esetenként vádol, mocskol, megdobál olyan embereket, akik a rend védelmére, a közösség szolgálatára és a közösség törvényeire tettek esküt; amely közösségbe nem csak az egyik, de a másik, talán másként gondolkodó ember is beletartozik?
Felelősséggel gondolkodó ember-e az, aki csak sodródik az árral, amelyet tömegnek nevezünk? Felelősséggel gondolkodó ember-e az, aki erőszakkal és agresszióval akar megoldani olyan kérdéseket, amelyekről inkább gondolkodni beszélgetni kellene?
Vajon nem járnánk-e jobban mindnyájan, ha megfogadnánk az Anyaszentegyház bűnbánatra, szeretetre, Isten előtti elcsendesedésre történő felhívását, és így, advent időszakában elgondolkodnánk mindannyian azon: vajon szavaimmal, cselekedeteimmel jobbá, szebbé, szeretettelivé teszem-e ezt az emberi világot, amelyben élek? A reformokat, a megújulást mindig önmagunknál kell kezdeni...”