Nyílt levél Jámbor Andrásnak

„Akinek sok pénze és anyagi vagyona van, akinek jó könyvekben vagy tanulmányokban megírt, sok érdekes saját gondolata van, akinek több ész, testi erő, testmagasság, egészség vagy szépség jutott az átlagnál, attól el kell venni a többletet, és oda kell azt adni a rászorulóknak.

Ez a plágiumsztori valóban felettébb kínos… lenne, ha nem egy kommunistáról lenne szó. Tehát Zsurzsán nem lopott, csupán tett az egyenlőségért. Másoknak – akiktől plagizált – nyilvánvalóan túl sok kurrens gondolatuk volt, hát elvette őket, és szétosztotta a gondolati szegények, azaz önmaga közt. Nektek ott a Mércénél ilyen helyzetben ünnepelnetek kéne a megvalósuló egyenlőséget. Örülni a társadalmi igazságosság győzelmének. Ehelyett mit tesztek? A magántulajdonra alapuló, kizsákmányoló világ szabályaihoz igazodva meghunyászkodtok, és kitagadjátok a legelvhűbb munkatársatokat. Ráadásul határozatlan ideig nem közlitek a cikkeit. Mit jelent ez a „határozatlan ideig”? Amíg önkritikát nem gyakorol?

Szánalmasak vagytok, András, még kommunistának is hitványak. Ez pedig hatalmas szó, mert eddig azt hittük, hogy a kommunistánál nincs lejjebb.”