A közösségi oldal cenzorai ugyanazért a képsorozatért egy magyar oldalt megbüntettek, míg egy románok általi közzétételében semmi kifogásolhatót nem találtak.
Ellenséges-e a Facebook a magyarokkal szemben? A kérdés egyáltalán nem túlzó az után, hogy a közösségi oldal cenzorai ugyanazért a képsorozatért egy magyar oldalt megbüntettek, míg egy románok általi közzétételében semmi kifogásolhatót nem találtak. Az ügy érdekessége azonban nem az egyszerű kettős mérce alkalmazásában van.
Gyakran előfordul, hogy a Facebook napokra vagy hetekre letilt egyszerű polgárokat, közéleti személyiségeket, mert azok olyan tartalmat osztottak meg, amely ellentétesek a közösségi irányelvekkel.
illetve az is, hogy a jobboldali véleményt, a jobboldali felhasználókat nagyobb ügybuzgalommal büntetik. Arra azonban még nem volt példa, hogy a Facebook saját felhasználóit diszkriminálja az alapján, hogy azok milyen nemzetiségűek.
A napokban, az Azok az erdélyi fiúk nevű Facebook-csoport megosztott egy képsorozatot Mégis kinek a szégyene? címmel. A 25 képből álló bejegyzés azt ábrázolta, hogy Romániában úgy ünneplik meg azt, hogy minden erőfeszítés nélkül megkapták Erdélyt az első világháború után, hogy kétnyelvű helységnévtáblák magyar feliratait lefestik a román trikolor színeivel. A magyar oldal pusztán a vandalizmus tényét mutatta be, nem minősítette a románokat, nem tett sértő megjegyzéseket senkire. A Facebook törölte a bejegyzést, az indoklás az ismert szöveget tartalmazza: a közösségi alapelvekbe ütközik.
A cenzori szigor akkor kezdett igazán érthetetlen lenni, amikor egy soviniszta román oldal (Viata in Peluza) ugyanezeket a képeket osztotta meg, csak a vandalizmust elismerő szöveges kísérettel. Az Azok az erdélyi fiúk működtetői jelentették a román oldal bejegyzését: „A fennt említett posztot próbaképp jelentettem a Facebooknak.” A válasz: „Megvizsgáltuk a bejegyzést, és nem ütközik egyik konkrét közösségi alapelvünkbe sem” .
Összeegezve tehát: a Facebook-cenzorok szerint ugyanaz a 25 kép etnikai gyűlöletre szító szöveggel elfogadható, míg egy ártalmatlan kérdés kíséretében már sérti az alapelveiket.
Talán a román egyesülés centenáriuma lehet az oka, hogy a Facebooknál a románoknak kedveznek, de nemrég történt egy hasonlóan vitatható döntés a részükről, megintcsak a magyarok kárára. Nemrég a Pesti Srácok főszerkesztőjét, Huth Gergelyt tiltotta le a Facebook 30 napra.
A főszerkesztő bejegyzésének bűne az volt, hogy a kommunizmus észak-erdélyi magyar áldozataira emlékezett. Huth Gergely a bejegyzésében azt írta, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben a szovjet terror még kíméletlenebb volt, mivel a szovjetek mellett a román hatóságok kínzását is el kellett a magyar lakosság viselje. Felidézte, hogy Kolozsvár környékéről hatezer férfit hurcoltak el a románok GULAG-Gupvi táborokba. Bejegyzésével az áldozatokról emlékezett meg, illetve egy konferenciáról beszámoló cikket osztott meg.
A Facebook véleményrendőrsége egyre aggasztóbb módon jár el a felhasználókkal szemben. Az eljárások azért is aggasztóak, mert az információáramlásban megkerülhetetelen szerepet jártszik a felület, a felhasználók pedig egy szűrön keresztül juthatnak hozzá az információkhoz.
A tizenkét éves Musztafának ajánlotta, és vaskosan magyarozott az EB LMBTQ-stratégiáját bemutató uniós biztos. A dokumentum számos eleme nagyon komoly veszélyt jelent a szólásszabadságra nézve.
Hogy mit ugat, hörög, üvölt, pofázik a tiszás tábor, főleg ott a szósöl médiában, igazából mindegy lenne.
Az Európai Parlament egy bűnszervezet. Kár itt fukarkodni a jelzőkkel...
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Ruszin-Szendi örökös erőfitogtatását hatásvadásznak és színpadiasnak nevezte Lentulai Krisztián műsorában.
Miközben Brüsszelben és Berlinben rendre bírálatok érik Magyarország politikáját, a befektetők egészen másképpen gondolkodnak: a számok és a vállalatok döntései alapján Magyarország az elmúlt években a kontinens egyik legvonzóbb ipari központjává vált.
Horváth József szerint az informatikai cégek a 21. századi katonai hadviselésben egyre fontosabb szerephez jutnak, sőt elsőrendű háborús csapásmérő eszközzé válhatnak.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
