Sosem gondoltam volna, hogy Székelyföldön büszkén és önként viselik a román nemzeti szimbólumokat.
„Sosem gondoltam volna, hogy Székelyföldön büszkén és önként viselik a nemzeti szimbólumokat. A román nemzeti szimbólumokat. Tény, hogy míg március 15-én hagyományosan kisebb-nagyobb tömegek gyűlnek össze a köztéri rendezvényeken, addig december 1-én többször volt balhé abból, hogy legalább az állami intézmények alkalmazottai miért nem mentek ki ünnepelni. A román himnuszt lejátsszák, ha kötelező, de gyakran csak a dallamot, szöveg nélkül. Román trikolórt szinte kizárólag azokon az intézményeken lehet látni, amelyek számára a törvény kötelezővé teszi a kifüggesztését.
Ha Székelyföldön meg kell nevezni a közös ellenséget, akkor kórusban zengik Dan Tănasă nevét. A blogger és civil aktivista folyamatosan perel és nyer a székelyföldi intézmények ellen nyelv- és nemzeti szimbólumhasználati kérdésekben. Tănasă állítása szerint a Székelyföldön élő románokat elnyomja a magyar többség; az önkormányzati honlapokon megvalósuló sorozatos visszaélésekről számol be. Az évek alatt, ha Tănasă pert indított valamelyik önkormányzat ellen, az illetékesek már tudták, fel készülhetnek a bíróság elmarasztaló döntésének végrehajtására. Sőt, közösségi támogatással pénzalap is létrejött, amelyből kifizethetik a Tănasă-perekben született ítéleteket végre nem hajtó polgármestereket sújtó büntetéseket…
És lám, lám, mégis van olyan téma, amelyet tekintve a székelyek félretesznek minden ellenérzést, elfelejtenek minden sérelmet, s tömegesen piros-sárga-kékbe öltöznek, román nyelven adnak hangot a hitüknek és meggyőződésüknek, és egy csónakban eveznek a fent említett notórius pereskedővel. Igen, ez a téma a hagyományos család, illetve a házasság intézménye.
Hiába na, az ember a meggyőződéséhez csak addig ragaszkodik, amíg valami nagy veszély rá nem ront hirtelen. Ez esetben a latexbe öltözött, ostorcsattogtató, nemzet- és családgyilkos melegek.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
