Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Rég nem olvastam ennyi sületlenséget a törökökkel kapcsolatban, mint az utóbbi két nap posztjaiban.
„Rég nem olvastam ennyi sületlenséget a törökökkel kapcsolatban, mint az utóbbi két nap posztjaiban:
1. máig felróni a mai törököknek az ország egy részének öt évszázaddal ezelőtti elfoglalását olyan tudatlanság, korlátoltság, sőt primitívség mintha egy svájci a st galleni kalandozások alapján viszonyulna a mai magyarokhoz, eleven történelmi sérelemként felemlegetve a sok évszázada történteket egy azóta teljesen más történelmi identitású országnak. Mert ugye az egykori Oszmán Birodalom és a modern török állam közti különbségek kábé olyan alapvetőek mint a kalandozó pogány magyarok és letelepeedett, keresztény utódaik között.
2. És ha már itt tartunk, a modern török állam, a közigazgatás és a mezőgazdaság modernizációjában kulcsszerepet játszottak a magyarok, amiről itthon alig tud valaki, pedig a két ország kapcsolatában még jelentősebb előnyt jelenthetne mint a német újraegyesítésben játszott szerepünk német relációban (ami ennél a török modernizációban játszott magyar szerepnél sokkal jelentéktelenebb hozzájárulás, de ehhez képest untig ismételgetik és már a könyökén jön ki mindenkinek).
3. Magyar-török relációban nem a régmúlton kéne tehát rugózni, hanem azt illene sokkal jobban tudatosítani, hogy a modern korban a két ország sokkal inkább baráti, sőt szövetségesi viszonyban volt, egyáltalán nem ellenségként kellene tehát ma gondolnunk Törökországra. Mert ugye ott van pl. Rodostó, de nemcsak a Rákóczi-szabadságharc, hanem 1848 után is sokan oda menekültek, akik emigrációból akartak tovább küzdeni a magyar szabadságért.
4. de ha már itt tartunk: a török hódoltsági területeken egyáltalán nem üldözték a protestánsokat úgy, ahogy a Habsburg ellenreformáció a többi területen (pl. gályarabnak hurcolva el a hitüket megtagadni nem akaró lelkészeket). Sőt: a török hódoltságban akár templomokat is építhettek, egyébként nemcsak a protestánsok, hanem akár katolikusok is, mert vallásilag az Oszmán Birodalom sokkal toleránsabb volt… (Ezt a történelmi tényt most az „iszlám veszélyt” emlegetőknek sem ártana pöttyet felidézni.)”