Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az európai ember hajlamos a saját gondolkodásmódját kivetíteni mások viselkedésére: mivel mi toleránsak vagyunk, azt feltételezzük, hogy mások is azok. Interjú.
„Különböző elveket vizsgálva tekintenek az Európában és az arab világban zajló folyamatokra. Mit taníthatnak nekünk ezek az eltérő nézőpontok?
Horváth-Sántha Hanga: Elsősorban azt, hogy a félelem soha sem jó tanácsadó, aki szeretne képet kapni a valóságról, ismerjen meg különböző tanulmányokat, nemzetközi forrásokat és formálja saját véleményét. Nehéz ma a menekültkérdéssel foglalkozni és megtalálni az arany középutat, azonban még ennél is aggasztóbb a Közép- és Nyugat-Európa közötti párbeszéd hiánya: sokszor úgy tűnik, mintha nem ugyanazt értenénk bizonyos fogalmakon és így elbeszélünk egymás mellett. Az a tapasztalatom, nyugaton már csak annyit jelent a vallás, hogy esetleg karácsonykor ellátogatnak templomba, de emögött nincs ott az egész élet. Az iszlám ettől teljesen eltérő módon gondolkozik, az ő rendszerük képes átszőni és szabályozni az egész életet, de a vallástól elszokott nyugati világ ezt már nem képes megérteni és felfogni – így lehetetlen megérteni a másikat.
Incze Nikoletta: Az európai ember hajlamos a saját gondolkodásmódját kivetíteni mások viselkedésére: mivel mi toleránsak vagyunk, azt feltételezzük, hogy mások is azok. Ilyen elképzelések alapján formálódik egy helytelen kép az iszlámról, holott az a kultúra gyökereiben tér el a miénktől. Erre az egyik legjobb példa Máté evangéliumának aranyszabálya: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük” – a jogállamiság és az alkotmányosságunk alapja az a zsidó-keresztyén hagyomány, ami az egyenlőségre tanít. Ezzel szemben az iszlám mindig muszlimokra és nem muszlimokra osztja a világot, akik között soha sem lesz egyenlőség.
A konferencián is szó esett erről az egyenlőtlenségről. Hogy jelenik meg ez az Európába érkező muszlim közösségek esetében?
Horváth-Sántha Hanga: Komoly probléma, hogy néhány szervezet és személy a muszlim közösségeket arra ösztönzi, ne integrálódjanak, ne akarjanak az adott államhoz tartozni és használják továbbra is jogrendjüket, a saríát. Meg kellene szüntetnünk az erre irányuló mechanizmusokat és a büntetlenség kultúráját, hiszen akik ezeket a folyamatokat támogatják, tisztában vannak a liberális demokrácia szabályaival és tudják, hogy kell a „törvények radarja alatt repülni”. Ha nem lépünk fel ezellen, nem tudjuk megállítani az iszlamizációt, mert nem látunk rá, mi történik az Európában élő muszlim közösségekben.
Incze Nikoletta: Európa ma a vallási érzékenységre hivatkozva engedi párhuzamos jogrendek létezését, Angliában például családjogi kérdésekben a saría (iszlám törvénykezés) alapján köthetnek peren kívüli egyeszséget. Ez azért történhet meg, mert elhisszük, hogy a vallási érzékenységet sértené, ha fellépnénk ellene, holott ezek politikai kérdések és el kell választanunk a politikát a vallástól vagy még nagyobb lesz a szakadék a párhuzamos társadalmak között.”