Európa végveszélyben – mi lesz velünk, férfiak?

„A férfienergiával minden társadalomnak kezdeni kell valamit. Ha nem sikerül a család szolgálatába állítani, vagy egy békés életszemlélettel/vallással pacifikálni, akkor fegyver lesz belőle, ami nem építeni, hanem rombolni fog.

A nyugati világ új, öngyilkos stratégiát termelt ki. Az iparosodás a férfiak erejét mára majdnem kizárólag a profit szolgálatába állította. Javarészt csak a munkahelyeken vannak jelen. A munkaidő után fennmaradó férfienergia nagyrészét az online játékok, az internetes pornó, a szerencsejátékok, az alkohol és egyéb függőségek vezetik le. Ameddig úgy a tibeti, mint a muzulmán kultúra – úgy, ahogy – meghagyta a társadalomszervezés középpontjában a családot és ahhoz képest tervez valahogy a férfiakkal, úgy a nyugati társadalmi stratégia középpontjából abszolút kisesett a család és helyébe a profit került. Ha a férfiakat (és ma már a nőket is) profittermelésre használjuk, akkor nem jövőt teremtünk, hanem egy zsák pénzt. Valaki távoli ember zsebébe.

Észbe tudunk-e kapni? Meg tudjuk-e oldani, hogy a társadalomépítés, a törvénykezés, az oktatási- és egészségügyi rendszereink, a gondolkodásunk középpontjában ismét a család álljon? Meg tudjuk-e oldani, hogy a pénz lekerüljön a helyére, mint a jövőépítés egy (fontos), eszköze? Belátjuk-e, hogy a család az értelmes élet és a személyes sikerek garanciája? A személyes sikereké, amelyek társadalmi sikerre vezetnek. Amiből felépült a vén Európa. A nőkkel együtt, szövetségben.

Az, hogy Európa a vezető kultúra és civilizáció lett, nagymértékben köszönhető a férfienergia teremtésre fogásának, a monogám házasság intézménye által. És ez csak egy kicsi szelete annak, hogy milyen bonyolult és fantasztikus szerkezet egy társadalmi kultúra és a civilizáció. Nem lehet csak úgy büntetlenül belepiszkálni és kényünkre-kedvünkre megváltoztatni. Kérdés, hogy, leszünk-e annyira tisztelettudóak, hogy rövidtávú érdekeinknek, vágyainknak engedelmeskedve nem rugdossuk ki egyes pilléreit, nem rontunk neki csákánnyal az alapoknak, minden áron meg akarván változtatni azt, hanem készek leszünk fejet hajtva a részesévé válni. Ennyire fontos az, hogy mi lesz a férfiakkal, merre megyünk, mit kezdünk magunkkal, mit kezdenek velünk.”