Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Meglepő lehet, de a középső magyar nem jutott el az érettségiig.
„A középső magyar, ha nő, akkor valamikor 1974 és 1978 között született. A férfiak között ennél fiatalabb a középső, mivel sokan halnak meg még hatvanéves koruk előtt. Így valamikor 1979 és 1983 között született az, akinél pont ugyanannyi fiatalabb férfi és fiú él, mint ahány idősebb.
Elképzelt emberünk házas, méghozzá valamikor 25 és 30 éves kora között tartotta meg az esküvőjét. Azóta két gyereke született, a nagyobb akkor, amikor az anya 27 éves volt, a kisebb pedig már az anya harmincadik születésnapja után. (A leggyakoribb nevek listája ilyen részletességgel sajnos nem elérhető, mindenesetre ha a 70-es, 80-as éveknek a szülöttei közül találomra kiválasztunk valakit, akkor a legnagyobb eséllyel Nagy Zoltánnal vagy Kovács Máriával találkozunk, a két gyermeke pedig valószínűleg Anna és Bence.)
Meglepő lehet, de a középső magyar nem jutott el az érettségiig. Járt ugyan középiskolába, de szakmai oklevelet kapott csak – de így is magasabb a végzettsége azokénál, akik legfeljebb a nyolc általánost fejezték be, márpedig ők egyre többen vannak. Így aztán hiába van munkája, túl jól nem keres: a legfrissebb adatok szerint, amit a KSH közzétett, 2016-ban alig 79 ezer forint volt a nettó fizetése havonta, emellé 14 ezer forint egyéb juttatást kapott, vagyis nagyon jól jött neki, hogy azóta kétszer is megemelték a minimálbért.”