Érdemes megnézni, kik gyászolják a Kommentárt

„Talán 2007 környékén kaptam egy üzenetet a Kommentár alapító-főszerkesztőjétől, hogy nézzem már meg az e-mailemet (amit persze sose néztem, ez manapság is előfordul). Akkor kaptam tőle egy meghívást. Onnantól kezdve, amikor csak volt lehetőségem és legyőztem a lustaságomat, írtam a lapba. Egészen a mai napig. Nem szokásom feledékenynek lenni, nekem ez óriási lehetőség volt és rengeteget tanultam belőle. Úgyhogy Ablonczy Balázsnak addig leszek hálás, amíg el nem földelnek. 

Most viszont olyanok kezdték el hirtelen gyászolni a lapot, akik finoman szólva sem voltak a barátai, és a mi közösségünk barátai sem. Ilyenkor érdemes megnézni, kik gyászolnak (mintha kéne): kriptomarxista filozófok, elviselhetetlen buzgómócsingok, Lajos-szökevények, igazi keresztények, igazi konzervatívok, igazi Trebitschek. (Demszky szövegírója nem nyilvánult meg véletlenül ez ügyben IS? Mostanában mindenben neki kell, és nála aligha va hitelesebb forrás arra, hogy milyen az igazi konzervativizmus.) Bizonyosan roppant őszinte a „gyász”. Most kórusban békésmártonoznak. Elég egyértelmű, hogy nem a Kommentár a szívügyük, hanem békésmártonozni szeretnek. Sajnos a közös hörgéssel sem érnek fel egy egységnyi békésmártonig. 

Ehhez képest Lánczi András (aki szintén szerző a kezdetek óta) és Karácsony András máris a nevüket adták hozzá, itt jobb, ha az egy egységnyi Lánczit és Karácsonyt nem is emlegetjük. Maradjunk annyiban, hogy nem szar nevek. 

Úgyhogy a magam részéről sok sikert kívánok Békés Mártonnak, biztos vagyok benne, hogy jó lapot fog(nak) csinálni.”