„Hatvannyolc májusa milyen változásokat hozott a franciák életébe?
Összességében nem túl jelentőseket. Egyeseknek a nagy félelem időszaka volt ez, másoknak egy szép buli, és nem mindennapi látványosság volt mindenki számára. Ám azok az országok, amelyekben nem került sor a hatvannyolcas májusra, pontosan ugyanazon a fejlődésen mentek át. Jobboldali körökben hajlamosak azt hinni, hogy a jelenkor minden baját a »hatvannyolcasok« kártékony hatása magyarázza, a tradicionalista katolikusok közül pedig sokan gondolják azt, hogy az egyház válsága teljes mértékben a második vatikáni zsinatból fakad. Valójában mindkét esetben sokkal messzebbre kell visszamennünk. A keresztény civilizáció hanyatlása, ami a szemünk előtt zajlik (a keresztény civilizációról, és nem a kereszténységről beszélik), sokkal régebbre vezethető vissza, így például a paraszti világ felszámolására, ami megfosztotta az egyházat falusi tartalékaitól. Hatvannyolc májusa ugyanígy nem tett mást, mint hogy kikristályosított egyes tendenciákat, amelyek már az ötvenes évek óta kifejtették hatásukat: a nők tömeges belépése a munkapiacra, a család felbomlása, az individualizmus felemelkedése, »dekonstrukciós« ideológia és így tovább. ’68 májusával vagy nélküle ugyanott tartanánk.”