Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
Szívesen látnám, hogy azok, akik az egyes kereskedelmi tévékben az illegálisan helyet keresők helyzetén sírnak, ejtenének néhány könnycseppet a kárpátaljai iskolások miatt is.
Mennyi embert érint ez Európában? Érdemes erre egy rövid pillantást vetnünk, már csak azért is, mert ez is tükröt tarthat a brüsszeli adminisztráció elé. Így, egy évvel az európai parlamenti választások előtt még van néhány hónap arra, hogy lépéseket tegyenek annak a közel 60 millió embernek az érdekében, akik valamely autochton kisebbséghez tartoznak. (Ők is mind szavazó európai polgárok!) Ugyanakkor az Európa Tanács 47 tagállamában közel 100 millió olyan ember él, aki a kb. 340 őshonos kisebbség valamelyikéhez tartozik. (...)
Már a Gross-jelentés alapján megalkotott közgyűlési ajánlás is azt javasolta, hogy az ET-ben készüljön a regionális és kulturális autonómia elveit és létrehozását elősegítő olyan európai egyezmény, amelynek nemzetközi jogi relevanciája biztosított. A szülőföldjükön élni és boldogulni kívánók jogainak több figyelmet kell kapniuk, mint amennyit azoknak a jogai kapnak, akik mostanság valamilyen oknál fogva – hívás nélkül – Európában képzelik el a jelenüket és jövőjüket.
Szívesen látnám, hogy azok, akik az egyes kereskedelmi tévékben az illegálisan helyet keresők helyzetén sírnak, ejtenének néhány könnycseppet a kárpátaljai iskolások miatt is. Akiknek tudvalévőleg kilátásba helyezték, hogy nem tanulhatnak az anyanyelvükön. Vagy annak a székelyföldi diáknak a sorsán könnyeznének, akinek iskoláját, csak azért, mert magyar, megszüntetik.
De sorolhatnánk még az egyéni életek mindennapjait megkeserítő jogszűkítéseket, jogfosztásokat. Kívánatos lenne, hogy Brüsszel a saját szemében végre észrevegye az elvhűség és az egyenlő elbírálás hiányának gerendáját, miközben máséban meg a jogállamiság szálkái után kutat! Talán még nem késő…”