Demokrácia és önvédelem

"A haladás, a progresszió, a fejlődés fennkölt álarcát akkor a kommunisták viselték, s errefelé a „nagy felszabadító” köpenyéből bújtak ki." "Így fogalmaztak: „A választások megmutatták, hogy a város és falu dolgozóinak legjobbjai követnek bennünket.” A többiek (a nagy többség) a tudatlan, elmaradott, nem demokrata maradék. Ismerős?" "Rákosi Mátyás logikáját megirigyelheti számos mai filozófus és elemző: „A 42 százalék, amit a baloldal kapott, az kétségkívül a demokraták többsége." Éleslátó megjegyzések.

"Akkor itt voltak a megszálló szovjet csapatok, teljhatalmú volt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, az ország gazdasági kiszolgáltatottsága és kirablása áthidalhatatlan messzeségbe tolta a szuverenitás kérdését. Nagy Ferenc miniszterelnök a válságok elkerülésének szükségességéről beszélt, szinte könyörögve a koalíciós partnereinek – ez Rákosi meg Szakasits – , hogy ne tegyék ki ennek az országot. „Magyarországon senki se számítson sem ellenforradalomra, sem forradalomra.” Hitt és bízott benne, hogy ehhez a közös alap a demokrácia. Nagy tévedés volt, igaz, hogy sem ellenforradalom, sem forradalom nem következett be, de kívülről menedzselt puccs és hideg közöny igen. A demokrácia az adott körülmények közepette védtelennek bizonyult." Ebből az derül ki, hogy Nagy Ferencben fel sem merült a kívülről menedzselt puccs lehetősége. A polgári oldalnak erre sem szüksége, sem lehetősége nem lett volna, így nem is gondolkoztak ilyesmin, csak a belső fegyveres felkelés jutott az eszükbe, a háború után nem sokkal. Ami nyilvánvalóan teljesen értelmetlen lett volna, úgyhogy - ha jól értem - Nagy a minél hamarabbi konszolidációt sürgette, a közállapotok nyugalmát, a feszültség csillapítását és nem kiélezését. A forradalomban gondolkozó munkásmozgalmiak sem számíthattak a nép támogatására, forradalmi helyzet teremtésére, csak a kívülről menedzselt puccsra. És milyen érdekes, hogy amint hatalomra kerültek, azonnal elkezdtek rettegni ők maguk is a kívülről menedzselt puccstól. Nagyon jól tudták, hogy a nép valójában megszervezhetetlen, és még ha meg is szervezné magát, akkor is esélytelen az oroszokkal szemben. A néptől tehát nem tartottak, csak a "magukfajtától", aki pont úgy gondolkozik, mint ők. A saját hatalomra kerülésüket, a saját taktikájukat olyan remeknek tartották, hogy rettegtek attól, valaki (közülük) ezt a módszert leutánozva dönti meg őket. A saját maguk által okozott veszélyt olyan nagynak látták, ez a számukra olyannyira természetes valóság volt, hogy ahol nem volt semmi, oda is kívülről menedzselt puccsistákat láttak. Pelikán József: 1942-ben ismertem meg Dániel Zoltánt. Egy ismerősöm, név szerint Galván Tivadar mutatott be neki, aki az autógyárban dolgozott. Akkor még nem sejtettem... Bíró: Mit nem sejtett? Pelikán József: Hogy békaemberekkel fogok találkozni. Bíró: Álljunk meg egy pillanatra! Az később volt. Pelikán József: Később. És az döntötte meg őket, amitől féltek? Nem. Hanem az, amitől nem tartottak, mert annyira esélytelennek látták - a nép tényleg fölkelt ellenük, dacára minden józan észnek. Aztán, amikor újraszerveződtek, és még évtizedeket kihúztak, akkor a saját maguk által felvett hitelek; a Szovjetunió politikájának megváltozása és egyéb okok vezettek a rendszerváltozásig, nem az, amitől annyira tartottak.

Hajra Karesz!

Orbán Viktorhoz. „Mr Prime. Köszönjük a munkáját. Isten áldja meg önt és a családját. A kis Jézus és édesanyja a szűz Mária segítse önt a pihenésén, és ne hallgasson az áruló bandára.” https://zsurpubi.hu/cikk/5483-breking-uj-format-talaltak-a-fideszesek-orban-eltetesere/ Szebb Jövőt!