„Miközben a futball-világbajnokság meccseinek kezdési időpontjai osztják be a napjainkat – délután négy órától irány a tévészoba, s elő a rágcsálnivalókkal és a sörrel (kiváló fogyókúra, na mindegy…) –, arra gondoltam, hogy másképp kellene néznünk kedvenc sportágunkra, illetve általában a sportra. Másképp azoknak, akiknek a nemzet és a nemzettudat múlhatatlan és pótolhatatlan érték.
Szeretnünk kell a sportot! Ugyanis éppen egy olyan korszakban, amelyben a fősodratú (neo)liberális körök multikulturalizmust, a nemzeteket és nemzetállamokat szétverő globalizmust akarnak ráerőltetni az emberekre, s egy kevert fajú és népességű Európa lebeg a szemük előtt, akkor a sportnak, a focinak a jelentősége megsokszorozódik, mert a nemzettudatra és a hazaszeretetre épül.