A demokrácia mint rezsim mindig is a nyers erő korlátozására irányult. A demokrácia jelzője viszont mindig is a demokrácia nyerseségét akarja finomítani.
Nyilván sok embernek feltűnt az elmúlt szűk évszázadban, hogy a demokrácia elé folyton valamilyen jelzőt biggyesztettek a politikai szereplők és elemzők. Politikai okokból.
Volt itt már polgári, amerikai, procedurális, részvételi (!), népi, liberális, illiberális, látszat, keresztény, s még több száz jelzős szerkezetet ismer az irodalom. Nagyobbik részük intellektuális erőfeszítés eredménye, de vannak politikai – főként ellenséges vagy ellenérdekű – célból születettek is.
Miért kell a demokráciának jelző?
Vagy azért, mert szűkíteni akarjuk, vagy mert bővíteni akarjuk a többségi elven nyugvó politikai rendszerek jelentését és így mozgásterét. Mert a demokrácia önmagában politikaidegen, szembe megy a politikai mozgás belső lényegével, miszerint „mindig is az volt a helyzet, hogy az erősebb uralkodik a gyengébb felett”.
A demokrácia mint rezsim mindig is a nyers erő korlátozására irányult. A demokrácia jelzője viszont mindig is a demokrácia nyerseségét akarja finomítani. Vagy a politikai közösség legjobb részét állítja középpontba („polgári demokrácia”), vagy osztályalapon az elnyomottakat („népi demokrácia”), vagy a többséggel szemben a kisebbségek védelmét („liberális demokrácia”).
Egyedül talán a keresztény demokrácia lép fel univerzalista igénnyel, azaz nem technikai korrekciót akar végrehajtani a demokrácián, hanem kulturálisan is értelmezhető keretet keres az emberek együttélésének. Ennek ellentéte az „ateista demokrácia” lehetne - már ha van valaki, aki komolyan hirdeti, hogy hit nélkül lehetséges demokrácia.
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
Ha körülnézünk a világunkban, és meg akarjuk érteni a társadalmi és politikai folyamatait, két alapvető axiómát érdemes megismernünk, fejben tartanunk és továbbgondolnunk.
A Fidesz a garancia, és mi garantáljuk azt, hogy Magyarország biztonságos ország marad.
És nem mellesleg önmagunkért. Másodszor: mert ezzel kiegészítjük és megerősítjük a családot összetartó szálakat.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Bővül a létszám, de az új rendszerrel nem növekszik a csapatokra váró mérkőzések száma.
A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket az eset hátteréről vagy a sofőr motivációjáról.