Kimondta az igazságot az abortuszról egy francia TV csatorna – hatalmas bírságot kaptak érte
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Enyhe kifejezés, hogy a párhuzamos társadalom nyomása iszonyatos és enyhe kifejezés a bűnözési láz.
„Soros blogjának »oknyomozó« alkalmazottainak is segítek: térképezzék fel alaposan Párizs tizennyolcadik kerületének északi és keleti részét, a tizenkilencedik és a huszadik kerületet. Ha sikerült, majd ajánlok nekik még érdekesebb környékeket is, de kezdjék a legkönnyebbel. Az ne zavarja őket, hogy nem tudnak franciául, esetleg semmilyen nyelvet, mert a boltosok, a lakók közül sem tud mindenki franciául, és akkor nagyon megengedő voltam. Akkor ők is megtudhatnak valamit a párhuzamos társadalomról és a bűnözési lázról. És igen, enyhe az LR szórólapján a kifejezés. Amikor Párizs egyik része retteg a muszlim terrortól, egy másik része pedig migránstáborrá változott. Amikor a taxisofőrt nem lehet kötelezni arra, hogy a legrövidebb úton menjen a repülőtérre, mert fél átmenni az egyik veszélyes kivezető úton. Párizsban. Amikor a világ egyik legszebb operaháza, a Bastille a repülőtereken megszokott beléptető kapukat épít fel és csak azokon át lehet bemenni, így az utcán több száz embernek kell hosszú percekig várakoznia, amíg bejut. Egy operaházba. Akkor enyhe kifejezés, hogy a párhuzamos társadalom nyomása iszonyatos és enyhe kifejezés a bűnözési láz.
A francia jobboldal hat fontos választást vesztett el öt éven belül. Két elnökválasztást, két országgyűlésit, egy unióst és az önkormányzati választáson nem tudta visszaszerezni Párizst. Nicolas Sarkozy óta ugyanis nem volt igazi vezetője a pártnak. Francois Fillon vagy főleg Alain Juppé nehezen tekinthető annak, azt pedig – voltaképpen a baloldal segítségével – megoldották, hogy Sarkozy ne lehessen elnökjelölt. Most új esélyt kaptak Laurent Wauquiez-vel, új elnökükkel, aki a valódi problémákról beszél, igazi hazafi, nem gyáva, nem nyávog, nem próbál a balliberális médiumoknak hízelegni. Úgy tűnik, saját pártjában vannak, akiket ez zavar. Akiknek fontosabb egy kellemes mondat saját magukról a Libérationban, mint a valóság. Akiknek fontos, hogy a balliberális médiumok mit írnak róluk. Akik erre figyelnek.
Pedig hát éppen erre nem szabad figyelni.”