Az egykori Securitate hamvaiból újraélesztett Román Hírszerző Szolgálatot a politikum, a mindenkori hatalom engedte ekkorára nőni, idefejlődni. Amíg őket szolgálta, nem volt bajuk vele, most azonban, hogy ellenük is dolgozik, mumussá vált, s mivel a vezetők többsége nem tisztességes, így zsarolható, kézben tartható, nem mernek fellépni a titkosszolgálatok egyre kiterjedtebb uralma ellen. Románia pedig szép lassan ismét az erőszakszervezetek hatalma alá kerül.
„Ha a hírszerzők szóvivőjének hiszünk, úgy is döbbenetesen magas a nemzetbiztonsági okokból lehallgatottak, megfigyeltek száma. Régóta tudjuk, nagyságához, lakosságához viszonyítva jóval nagyobb apparátussal és sokkal több pénzből dolgoznak a román titkosszolgálatok, mint a terrorfenyegetettség alatt álló nyugat-európai országok hasonló szervei. Évről évre nőtt a költségvetésük, és minden büdzsékiegészítéssel újabb milliókat utaltak ki nekik. Pedig Románia nem áll háborúban, a bevándorlók is kerülik, amennyire tudják, a túlburjánzó korrupción, no meg az újra és újra előkapott, nagy hangon terjesztett, de mondvacsinált magyar- és székelyveszélyen kívül más fenyegető vésszel nem tudtak előrukkolni. Ilyen körülmények között tehát az is nagyon sok, ha nem hatmillió, csak félmillió állampolgárt hallgattak le.
Az egykori Securitate hamvaiból újraélesztett Román Hírszerző Szolgálatot a politikum, a mindenkori hatalom engedte ekkorára nőni, idefejlődni. Amíg őket szolgálta, nem volt bajuk vele, most azonban, hogy ellenük is dolgozik, mumussá vált, s mivel a vezetők többsége nem tisztességes, így zsarolható, kézben tartható, nem mernek fellépni a titkosszolgálatok egyre kiterjedtebb uralma ellen. Románia pedig szép lassan ismét az erőszakszervezetek hatalma alá kerül.”