„A bátrakat nem arról ismerjük meg, hogy magukat férfivá operáltatják át, azok sem igazán bátrak, akik bemondásra lincseltetnek, legkevésbé pedig azok, akik részegen a hányásukban bűzölögve őrjöngnek az Oktogonon. Azok az igazi bátrak, akik a baloldali véleményterrorral szemben mertek nagyok lenni, mertek tenni. Az igazán bátrakat onnan ismerjük meg, hogy nem írnak róluk a baloldali médiumokban, nem emelik piedesztálra őket, senki nem köszöni meg a munkájukat. Ezt pótolva mi most megtesszük!
Következzenek Magyarország legbátrabb emberei.
1. A határvédők, akik Magyarország határait, ezzel a kultúránkat, a történelmünket, a szüleinket, a barátainkat védték az idegen betolakodókkal szemben. Ha valakik, hát ők megérdemlik a köszönetet. Köszönjük!
2. A közmunkás borsodi cigány, aki 27 év után most először kap munkát. Most először tud gondoskodni családjáról, most először tud példaként állni a gyermekei előtt. Ehhez nagy bátorság kell.
3. A tüntetéseken helytálló rendőrök, akik a sok aljas provokáció ellenére napi 24 órában védték a békés állampolgárokat és azok jogait a hangos, őrjöngő kisebbségtől. Nekik sem köszönte meg senki helytállásukat. Mi most megtesszük.
4. A sokgyerekes anyuka, aki a »progresszív« széllel szemben haladva úgy döntött, hogy mégis vállal gyerekeket, akiket tisztességben felnevel. Köszönjük!
5. Az itthon vállalkozó fiatal, aki úgy döntött, hogy szülőhazájában keresi meg a napi betevőt. Nem Londonban mosogat napi 18 órában éhbérért, hanem itthon ad munkát másoknak.
6. A jobboldali újságíró, aki le merte írni, hogy a baloldali narratíva káros, romboló és hazug. A jobboldali sajtómunkások árral szemben úsztak, de a történelem nekik adott igazat. Köszönjük a bátorságotokat!”