„Mégis csak a választás előtt kezdte kritizálni a Jobbikot nyilvánosan.
Akkor vált egyértelművé, hogy gyurcsányisták lettek.
A fő probléma tehát az, hogy a Jobbik nyitott a baloldal felé?
Igen.
De végül mégsem borultak egymás nyakába a választáson.
Dehogynem, hogyne borultak volna össze.
106 egyéni jelöltet indított a Jobbik.
Viszont a jobbikosok kifejezetten felszólították a választóikat, hogy tessék mindenhol a legerősebb ellenzéki jelöltre szavazni. Kikérem magamnak, hogy az a Jobbik, amelyik abban a könnygázban erősödött meg, amelyet a 2002-es Budaházy-féle hídfoglalástól egészen 2010-ig például az én arcomba is fújtak, most nyíltan arra buzdítson, hogy a könnygázt fújókra szavazzanak a szimpatizánsaik. Például nekem ez alapján a DK-s Bauer Tamásra kellett volna szavaznom. A fordulópont a Márki-Zay Péter-féle történet volt. Márki-Zay a Jobbik támogatásával vált polgármesterré, majd az első útja a szocialista Botka Lászlóhoz vezetett. Nem azt mondta, hogy elmegy Toroczkai Lászlóhoz, aki szintén az ő megyéjében polgármester, hanem elment Botkához, és ünnepélyesen átvette tőle az európai uniós zászlót. Számomra ez a zászló az Európai Egyesült Államok szimbóluma, ezért ez egy nagyon fontos szimbolikus gesztus volt.
Miért árulás a taktikai szavazásra buzdítás a Jobbik részéről? Nem egyszerűen arról van szó, hogy igazodtak a Fidesz által írt választási rendszerhez, mert máshogy elképzelhetetlen a kormányváltás?
Hová vezetett ez a technikai igazodás? A DK-ra való szavazásra hívták fel az embereket! Szerintem a DK a frakciója méretét a Jobbiknak is köszönheti, mert Budapesten főleg, de egyes vidéki körzetekben is a DK-s jelöltre szavazásra biztattak. Engem ez olyan mértékben felháborít, hogy egy töredékmásodpercre sem bántam meg, hogy egyértelműen elhatárolódtam ettől.”