Épp ezért a jól bevált, sértettségből fakadó taktikát alkalmazzák: megpróbálják jelentéktelenné tenni azt, hogy a magyar jobboldalnak vannak ilyenjei: irreleváns, amit mondanak, és hiteltelen figurák. Szebb napokat látott szerkesztőségek lehorgonyoztak az erényfitogtatás mellett, úgy gondolják, mindenki nekik tartozik beszámolóval perplexusaikkal, inkonzisztenciájukkal, tökéletlenségükkel kapcsolatban, az ő színük elé kell járulniuk a gyóntatófülke helyett. Bezzegkonzervatív és bezzegkatolikus szobanövények akarják megmérni, mennyire konzervatív és katolikus Milo Yiannopoulos – az a Milo, aki nap mint nap vásárra viszi a bőrét, és halálos fenyegetéseket kap a radikális baloldal és a radikális iszlám részéről.
Bitch, please.
Ennyi maradt az ellenzéki éttermiségből. A Muppet Show házsártos öregjei, akik szerint nekik születési előjoguk, hogy mindent és mindenkit megítéljenek, és felháborodnak azon, hogy e feltételezett tekintélyüket senki sem ismeri el és senki sem kíváncsi rá.”