„Nem az erős nemzet, hanem a hazug nacionalizmussal házaló erős állam jellemzi a helyzetünket. (Hazug nacionalizmussal, miközben a nacionalizmus lehetne építő, az értékeink mellett modernizáló, a közösség erejével a versenyképességet megalapozó élmény is.) Az erős állam gyenge polgárokat feltételez, az erős nemzet természetesen erős, szabad, büszke, együttműködő polgárokat.
A nacionalizmusunkkal kell valamit kezdeni. Először is elvonatkoztatni az államtól és visszahelyezni a nemzethez.
Másodszor is a manipulatív etnicista jellegét – miszerint minden, ami magyar, az csupán ettől jó; miszerint a magyar kultúrát valamiféle utánérzés szerint kell gondozni, amelyben a hagyományt és az organikus fejlődést a giccs és a reakciósság helyettesíti; miszerint van értelme homogén nemzetről beszélni a nyelvünk egységességén túl; miszerint a teljesítményt felülírhatja a manipulált államérdekhez való hűség; miszerint a világ a magyar kollektívum barátaira és ellenségeire tagolódik – fel kell váltani a modernizációs nacionalizmusnak a múltat a jövővel, Magyarországot a Nyugattal összekötő termékeny politikai közmegegyezésével. Adjunk végre értelmet a magyarnak!”