Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A média pluralitásának súlyos erodálódása szinte lehetetlenné teszi számunkra egy Magyarországról szóló tényszerű napilap kiadását.
„Lestyánszky Ádám: Miért döntött úgy a kiadónk, hogy leállítja a Budapest Beacon kiadását?
Richard Field: Magyarországon a média pluralitásának súlyos erodálódása szinte lehetetlenné teszi számunkra egy Magyarországról szóló tényszerű napilap kiadását.
L.Á.: A konzervatív napilapnak, a Magyar Nemzetnek a szerdai bezárása nem azt jelenti, hogy nekünk megkétszerezett erőfeszítéseket kellene tennünk, és tovább dolgoznunk?
R.F.: Amikor elkezdtük ezt az egészet, jellemzően négy-öt cikk alapján tudtunk tájékozódni egy adott hírrel kapcsolatban. Számos független médium Fidesz-közeli üzletemberek általi bezáratása és/vagy megvásárlása egyre nehezebbé teszi számunkra is, hogy hiteles források révén tájékozódjunk arról, mi történik valójában Magyarországon.
Szerencsére most már bőséges számú angol nyelvű hír áll rendelkezésre Magyarországról a New York Times-tól a BBC-ig. Nem hiszem, hogy hiányozni fogunk.
L.Á.: Kovács Zoltán kormányszóvivő bizonyára hiányolni fog minket.
R.F.: Bizonyára. Úgy fogunk hiányozni neki, mint egy púp a hátára. Mindemellett a kiadónk úgy érzi, hogy a Budapest Beacon helyett a forrásokat érdemesebb más projektekre fordítani.
L.Á.: Mint például?
R.F.: Magyarország nem az egyetlen olyan nyugati ország, amely átáll a sötét oldalra. Kiadónk szereti Magyarországot, és őszintén aggasztja a demokrácia visszacsúszása ebben a tízmilliós kis közép-európai országban, de még jobban aggódik egy észak-amerikai országért, ahol 320 millióan élnek, már csak azért is, mert minden problémája ellenére ez az ország egyelőre a demokrácia bástyája.
L.Á.: Mi lesz az Abcúg sorsa?
R.F.: Kiadónk továbbra is vállalja a lap működtetését, egyrészt, mivel ez egy felbecsülhetetlen információforrás a szakpolitikusok számára, mi történik valójában vidéken, másrészt olyan témákkal foglalkozik, amit a magyar sajtó egészen az utóbbi időkig jórészt figyelmen kívül hagyott. Az Abcúg előtt az újságírók ritkán utaztak el Budapesttől vagy más nagyvárostól tíz kilométernél távolabbra. Azt örömmel látom, hogy az Abcúg cikkeinek átvételén túl más kiadványok is elkezdtek beszámolni a vidéket érintő problémákról, például a szegénységről és a szegregációról.
L.Á.: És az Amerikai Ház Alapítvány sorsa mi lesz?
R.F.: Az Amerikai Ház Alapítvány tovább folytatja a vidéki szegény családok tejjel és kenyérrel való ellátását a Magyar Vöröskereszt segítségével, valamint a belátható jövőben folytatja a Budapest szegényebb részein élő emberek élelmezésének támogatását is. Ezek a programok sok éve sikeresen működnek, és nem áll szándékunkban elvonni a forrásokat ezektől.
L.Á.: Mit szól ahhoz, hogy a választáson a Fidesz a legszegényebb régiókban is tarolt?
R.F.: Azok az emberek a leginkább kockázatkerülők, akik az éhezéssel vagy a fagyhalállal néznek szembe nap mint nap. Orbán Viktor azt mondta nekik, hogy jönni fognak az iszlám terroristák, elveszik a szociális támogatásukat és megerőszakolják az asszonyaikat. És ők ezt elhitték.”