Egy jó pásztor halála

„Tóth Ilona orvostanhallgató, Pálinkás-Pallavicini Antal honvédőrnagy, Mindszenty József kiszabadítója és a Széna tériek közül öten  ̶  a legendás Szabó János bácsi, 59 éves gépkocsivezető, Rusznyák László és Laurinyecz András bányászok, Folly Gábor betanított munkás és a jugoszláv állampolgárságú Ekrem Kemál villanyszerelő  ̶  a statáriális népbíráskodás áldozatai, mind halottak 1957 decemberére. De a legyőzőknek több kellett a forradalom hőseinek életénél: országos megtorlás, általános megfélemlítés. Egy népszerű, derűt és békét sugárzó pap, akinek egyetlen bűne, hogy sokakat vonz a templomba, és akinek brutális meggyilkolása lecsendesíti és szétzavarja a nyájat. Szimbolikus, hatásos gaztett.

Brenner János 32 késszúrással meggyilkolt holttestének boncolási jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a nyelvcsont és a gégeporc többszörösen eltört: a nyakára léptek, megtaposták. A reverendához tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. A gyilkosság keresztényellenes motivációja világos: nemcsak megölni, hanem meggyalázni is akarták. A legtöbb szúrás az Oltáriszentséget védelmező karját érte. (...)

Brenner Jánosról évtizedekig nem volt szabad nyilvánosan beszélni, fényképét az Állami Egyházügyi Hivatal leszedette a győri papi szeminárium tablójáról. El akarták feledtetni a vértanú papot. Nem sikerült: a harmadik adventi vasárnapra elkészített prédikációja sosem hangzott el, viszont az adventi koszorún az örömvasárnapi rózsaszín gyertya évtizedekig pirosra cserélődött Vas megyében. Vértanúságának helyén, Rábakethely és Zsida határában megépült a Jó Pásztor-kápolna. Máriaújfaluban, ahol utolsó szentmiséjét mutatta be, tábla emlékezik rá. A 2000-ben épült farkasfai templomban üvegablak őrzi alakját.

1999. október 3-án a szombathelyi egyházmegye hivatalosan is megindította Brenner János boldoggá avatási eljárását. »Az Istenszeretőknek minden a javukra válik!« (Róm. 8,28) – szólt az elsőmisés jelmondata. Ugyanez volt olvasható szülővárosában, Szombathelyen a sírhelyén is, a szaléziak Szent Kvirin-temploma kriptájában. Innen vitték át végső nyughelyére, a szombathelyi püspöki székesegyházba, oda, ahol 63 évvel ezelőtt pappá szentelték. A boldoggá avatására kijelölt székesegyház előtti tér a tisztelők többezres regisztrációját követően kicsinek bizonyult, ezért a szertartást az Emlékmű-dombra helyezték át. Tizenötezer embert várnak május 1-jére…”