Isten veled, Imre atya!
Búcsú a történelmi személyiségtől, a hit harcos védelmezőjétől és a cselekvő szeretet példamutató képviselőjétől.
A képessége, hogy kallódó fiatalok számára vonzó kulturális, filozófiai és pszichológiai olvasmányként képes bemutatni a Bibliát, figyelemreméltó.
„Kétségkívül Peterson sok mindent helyesen lát a Bibliát illetően is, és a képessége, hogy kallódó fiatalok számára vonzó kulturális, filozófiai és pszichológiai olvasmányként képes bemutatni a Bibliát, figyelemreméltó. Azonban ugyanebből fakadnak a korlátai is, mint vallási tekintély. (…)
A Jordan Peterson előadásain inspirálódó keresztényeknek azzal volna jó kiegészíteniük a bibliai archetípusok értelmet adó erejéről szóló előadásokat, hogy amennyiben a kereszténység tényszerűen igaz, és nem csak jelképesen (elsősorban Isten történeti megtestesülésére és Jézus testi feltámadására gondolok), akkor az jelentőségben messze felülmúlja az archetípusok pszichológiáját. Sőt, akkor a keresztény igazságok – mint tényszerű, történeti és egyben természetfeletti igazságok – forrásai minden archetípusnak.(…)
Jordan Peterson természetesen meg sem próbálja magát keresztény guruként bemutatni, sőt egyre kijelenti, hogy a történeti és tényszerű igazságokkal egyszerűen nem foglalkozik, mert »még« nincsen róla meggyőződése. Ne maradjon azonban kimondatlan, hogy a bibliai és keresztény szimbólumok éppen azáltal válnak életbevágóan fontossá, ha azok, mint jelzőtáblák, éppenséggel egy valóságra utalnak: ha a meghaló és feltámadó Isten szimbóluma nem csak praktikus jelentőséggel bír a földi életünk harcai közepette, hanem ha Jézus történetileg elsőszülött a testileg feltámadottak között, és ha benne az Isten minket is testben támaszt majd fel a halhatatlan dicsőségre.”