Kelj fel a fotelből, és csinálj valamit!

„Azért leszek dühös és szomorú, mert a baloldali-liberális értelmiség, a felső néhányszázezer, a kormányváltást óhajtók népes tábora úgy áll a politikához, hogy az valami olyan, amelyet majd a pártok igyekeznek csinálni, nekünk pedig legfeljebb az a feladatunk, hogy négyévente elmenjünk eltartott kisujjal szavazni. Majd fanyalgunk tovább, posztolgatunk, esetleg elmegyünk tüntetni (de azt is csak akkor, ha nem pont akkorra kaptunk végre jegyet Pintér Bélához). Márpedig amíg így teszünk, addig Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor marad.

Az a helyzet ugyanis, hogy ha nem vagyunk hajlandóak időnket és pénzünket áldozni a politikára, a Fidesz egyszerűen megint megszerzi a választók legnagyobb kisebbségét magának. A Fidesz nagyságrendekkel több pénzből és emberi erőforrásból kampányolhat, övé a média és a csak papíron független intézmények. Mindezeken felül a fotelkritikus ellenzéki táborhoz képest lelkes, tevékeny és hangos szimpatizánsközössége van. Igen, a Fidesz rengeteg embert fizet, hogy ajánlásokat gyűjtsenek, plakátoljanak, ellenzéki plakátokat tépkedjenek, telefonáljanak, mozgósítsanak. De még ezen felül is valószínűleg több ember dolgozik a Fidesznek és álciviljeinek ingyen, lelkesedésből, mint az ellenzéknek. Ilyen körülmények között pedig kevéssé meglepő, hogy az ellenzéknek kevés esélye van eljutni a fideszesekhez, a bizonytalanokhoz és az inaktívakhoz.

Miközben 2010 óta a Fidesz rendszerében soha nem látott privilégiumokat kaptunk, jelentősen csökkentek a közterheink, egykulcsos adóval, CSOK-kal és családi adózással keresi a rendszer a kegyeinket, nem szeretnénk Orbán Viktor bezárkózó, korrupt, gyűlölettel teli Magyarországán élni. Csak éppen úgy tűnik, hogy annyira mégsem érezzük magunkat kényelmetlenül a Művészetek Palotájában és a Katonában, a multik légkondicionált irodáiban és a balatoni nyaralóinkban, hogy a kötelező minimumnál többet tegyünk a változásért. Kifogásokat keresni mindig egyszerűbb. Azt mondjuk, »majd ha igazán jó programot nyújt az ellenzék«, »majd ha összefognak«, vagy »nem támogathatlak titeket, mert túl kockázatos. Én már mindent megtettem, az ellenzékre szavaztam. A múltkor is voltam tüntetni, meg is fáztam«.”