Arcvesztők bálja

„Olyan örömittas bulihangulat uralkodott az MSZP kampánynyitó kongresszusán, hogy az lehetett a benyomás: ez a kampányzáró. Mintha már a választási győzelmet ünnepelték volna az utódpártiak. Igaz, minek is megvárni a voksolást, ha a Párbeszéd nevű mikropárt elnöke a választási szövetség miniszterelnök-jelöltje?

Akinek rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte nem is volt olyan balliberó formáció, amelyet ne tisztelt volna meg fenséges jelenlétével.

Mi ez, ha nem az alkalmasság non plus ultrája? Különben is, Karácsony Gergely annyira fölényesen mosolyog mindig, mint egy Kádár-rendszerbeli magas rangú kádergyerek a felvételi vizsgán, ami eleve a győztes szocialista embertípus tulajdonsága. Függetlenül attól, hogy a zuglói polgármester-választás kivételével értékelhető politikai eredményt nem tud felmutatni.

Eszünkbe jut a balraátot végrehajtó Giczy György bitorolta néhai ál-kereszténydemokrata párt 1998-as kampányzárója, amely után úgy zúgtak ki a parlamentből, mint egy meteorit. Ott is volt minden, tűzijáték, foszforeszkáló »Győzelem!« felirat, nóta, móka, kacagás a köbön, azután a választók kimondták az ítéletet, és az egész kompánia eltűnt a süllyesztőben.

Ilyesmi halálhajó-hangulat, csak azért is világvége-vigadás lengte körül az MSZP-szeánszot is. Tovább is turbózták a régi mintát, mivel ők már a kampánynyitón eljátszották a fergeteges győzelmet.”