Ukrajna nem enged az ukránosításból

„Magyarországon minden politikai erő egyetért abban, hogy az ukrán iskolatörvény ellentétes az európai normákkal és az eddig példás magyar-ukrán viszonnyal. A Majdan-forradalom, az ukrán nép többségének óhaja, hogy az ország a demokrácia és az európai integráció útjára térjen, reményt keltő volt. Az eltérő hagyományú, nyelvű területek és közösségek harmonikus együttélésének megoldása a föderalizmus lett volna, ahogy sokan javasolták, de a felerősödő ukrán nacionalizmus ennek ellentétét, a központosított állam és ukránosítás programját fogadtatta el a kijevi vezetéssel. A Krím félsziget orosz annektálása és a Kelet-Ukrajnában szított polgárháború nyomán erősödő ukrán érzelmek a nemzeti kisebbségek elleni lépésekben élik ki magukat.

Mit tehet Magyarország a puszta tiltakozáson kívül? Legerősebb jogi érvünk az 1991. december 6-án aláírt kétoldalú államközi szerződés, amely szó szerint garantálja a magyar nyelven történő oktatást minden fokon, és előírja a viták tárgyalásos rendezését. Az ukrán alkotmány elsőbbséget biztosít a nemzetközi jognak, így a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseknek a belső törvényekkel szemben. Ráadásul az ukrán kormány elkötelezte magát, hogy az iskolatörvény ügyében el fogja fogadni az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleményét. Nos, a vélemény december 8-án megszületett, és javasolja a vitatott 7. cikkely módosítását. Az ukrán kormány azonban úgy tesz, mintha a bizottság ennek ellenkezőjét mondta volna ki.

A magyar kormány válasza: mindaddig blokkolni Ukrajna közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz, amíg nem változtatják meg a törvényt úgy, hogy azt a magyar kisebbség is kielégítőnek találja jövője biztosításához. Két NATO-Ukrajna-esemény megvétózása jelzi, hogy a magyar kormány ezt komolyan gondolja. Magam is helyesnek tartom a tiltakozásnak ezt a formáját, ezzel nemzetközivé téve a kétoldalú vitát. A történelem is azt tanítja, hogy nem szabad beletörődni az agresszív, jogsértő lépésekbe. Ukrajna ma rendkívül rossz, önmaga számára is veszélyes, nemzetállami felfogást képvisel. Lakosságának több mint negyede sem nyelvében, sem tudatában nem ukrán, közel 20 százaléka orosz.”

A teljes cikk a Heti Válasz 2018. 02. 22-én, csütörtökön megjelent számában olvasható.