Milyen nyelven érdemes megtanulnunk? – A nyelvi presztízs kérdései

2018. január 02. 18:05

A nyugati nyelvek túlméretezett szerepét három nyugati születésű termék okozhatja.

2018. január 02. 18:05
Szabadi Dorina
Mindset

„A végeredmény egyértelmű: a nagy nyelvek nem feltétlenül globálisak, és ugyanígy fordítva. Az arab és hindi – mindkettő a maga több millió beszélőjével – pont ugyanannyira a periférián helyezkednek el, mint a kínai vagy az orosz. A hálózatok csomópontjai az angolon kívül ezek után kiszámíthatóak: francia, spanyol és a német. Az első kettő sikere a gyarmatosításban gyökerezik. A német nyelv viszont évszázados presztízzsel bír köszönhetően a tudományokban, filozófiában és irodalomban nyújtott eredményeinek – még annak ellenére is, hogy a német gyarmatosítási tervek meghiúsultak. (...)

A nyugati nyelvek túlméretezett szerepét három nyugati születésű termék okozhatja: a tömegeket elérő könyvkiadóipar, a Wikipedia és a Twitter. Az eredmények azonban ennek ellenére is sokatmondóak: a Twitter egy globálisan is valóban fontos platform (kérdezzük csak meg a jázminos forradalom vesztesét, a tunéziai volt elnököt), ellentétben a Sina Weiboval vagy az Oroszországban használt VK-val, amik ugyan erősíthetik a nemzeti büszkeséget, de az ország kulturális befolyását megvágják.

A nyelvtanulók számára a nyelvek hálózatos jellege érdekes dilemma lehet: olyan nyelvet kéne megtanulniuk, amely népszerű a globális elitek között? A francia nyelvtanulás hagyománya továbbra is jó döntésnek tűnik. Vagy olyan nyelven kéne beszélniük, amelynek kétnyelvű pionírjeinek száma még mindig elenyésző a világhatalmi palettán játszott fontosságához képest? Ennek valódi esete a kínai, pont azért, mert Kína globális gazdaságban betöltött szerepe ellenére a nem anyanyelvi beszélők száma még mindig alacsony.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2018. január 03. 15:29
A tudományos szakirodalomban a múlt század harmincas éveiben az angol nyelv a tudósok, mérnökök sokszor kényszerű kivándorlása miatt átvette a vezető szerepet a némettől. A jövőben, ha nem is egészen, de részben helyreállhat az egyensúly, Közép-Európában meg egyébként is.
Wazav
2018. január 03. 14:37
" francia, spanyol és a német. Az első kettő sikere a gyarmatosításban gyökerezik. A német nyelv viszont évszázados presztízzsel bír köszönhetően a tudományokban, filozófiában és irodalomban nyújtott eredményeinek – még annak ellenére is, hogy a német gyarmatosítási tervek meghiúsultak" A franciára és a spanyolra nem igaz ugyanaz, ami a németre?
Megtalálta
2018. január 03. 10:42
1. Magyar 2. Angol 3. Német Örülök, hogy segíthettem.
bunko_jobbos
2018. január 03. 09:22
Csak nagyon óvatosan a nyelvekkel: http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/2015/07/26/nyelvtanulas_159
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!