A 2018-as Fidesz-győzelem újabb ugrást jelenthet a sötétbe

„Mert mit látunk, ha tüzetesen bejárjuk hazánk házát »pincétől padlásig«? Vessünk csak egy számvető év végi pillantást a magyar közelmúltra! Segédletként hadd említsek meg néhány ismerős dolgot, ügyet, következményt: a megnyirbált hatáskörű Alkotmánybíróságot, az időtállónak hirdetett, számtalanszor átszabott alaptörvényt, az önkormányzatiság – befejezés előtt álló – felszámolását, a központosított, módszereiben a múltba fordított oktatási rendszert, az ebek harmincadján hagyott egészségügyet, az új típusú – egyébként pedig régebbi, nyomasztó korszakokat idéző – kormányzati dömpingsajtó kiépítését, Paksot, Mészáros és Habony nábobokat, az állami futballőrületet, a jól fialó letelepedési kötvényt, a civilek elleni – a bolsevik időkre emlékeztető – kíméletlen hajszát. Ezzel szemben sorakoznak az olyan, valószínűleg rövid távú eredmények, mint a szerény gazdasági növekedés és a határvédelem megerősítése.

Unalmas? Az. És hogy unalmas, az józan ésszel konstatálva: megdöbbentő. Belső védekezésünk (ha nagy szavakat akarunk használni, mondhatjuk azt is, hogy nemzeti immunrendszerünk), úgy tűnik, meggyengült, felőrlődött. Az önvédelem, a »jogom van beleszólni hazám életébe« gondolatát csöndben, lépésről lépésre szorítja háttérbe az »élni kell!« pragmatikus parancsszava. A folyamat a történelmi analógiák logikáját figyelve még nem kulminált. Lehet még rosszabb is.”