„Az internetes alkalmazások mindent tudnak és mindent elemeznek a világhálóban élő emberről. A vásárlástól a politikai választásig az egyéni döntés hatalma lassan-lassan átcsoportosul az internetes hálózatokat működtető szolgáltatókhoz. Az egyén az emberek feletti hatalom beláthatatlanul táguló dimenziókban így kerül az internetet és a közösségi hálókat működtető rendszergazdák birtokába. A sötét vízió szerint ezek az államoknál és kormányoknál hatékonyabb hatalmi struktúrák vannak. Lehet, hogy az állam és a kormányzás hat évezredes hatalmi rendje is megtörik, és beolvad a történelem új kiberhatalmi rendjébe.
Kérdés, felismerték-e a nemzetállami kormányok az új hatalmi konkurenciát. Úgy tűnik, igen! A világhálón napjainkban végigsöprő úgynevezett kriptovaluták hálózata (bitcoin, blokkláncok) ellen minden nagyhatalom elnöke harcot hirdetett. Egyre keményebb a szabályozási és szankciós fellépés az Egyesült Államoktól az Európai Unióig a techmogulok ellen, Kína pedig nyíltan korlátozza a világháló működését. A hatalmi harc tehát folyik. Létkérdés egy-egy állam számára, hogy készül-e hatékony kormányzati politika a rendszergazdák, azaz a kiberhatalmak kezelésére.
A kiberbiztonság kérdésénél sokkal többről van szó. A tét az, hogy az állam a fizikai valóságból át tud-e lépni a digitális (virtuális) térbe. A digitális állam a funkcióit át tudja vinni a virtuális térbe, azaz ott is védeni, szolgálni tudja a polgárokat, hatni tud rájuk. Állja a versenyt a techóriások szolgáltatásaival és algoritmusaival szemben. Az internet alig múlt 25 éves. A kiberhatalmi harc, és így az államok jövője is évtizedeken belül eldőlhet. Harari szerint már eldőlt: »A kormányzati teknősbéka nem képes lépést tartani a technika nyulával.«
George Orwell az 1940-es években írt 1984 című regénye az emberek gondolatait is uraló Nagy Testvér hatalmát még birodalmi államforma keretei között képzelte el. Az internetes alkalmazásoknak azonban már nem lesz szükségük sem államokra, sem kormányokra.”