Nagy bajban Magyar Péter, még Török Gábor szerint is nagy siker volt Orbán Viktor washingtoni látogatása

„Orbán Viktor és pártja számára az elmúlt másfél évben nem sok olyan sikeres nap volt, mint a tegnapi.”

Soros György esetében a filantróp és a világmegváltó, illetve a kíméletlen profithajhászó spekuláns nem választható külön egymástól.

„Soros György tehát azért támogatta a magyar rendszerváltást, mert a demokrácia híve volt, s azért volt a demokrácia híve, mert az lehetővé tette-teszi a szabad pénzügyi befektetői tevékenységet, amelyből extraprofitra tehet szert. Nem árt itt megemlíteni, hogy Soros György is ott állt az 1991-ben újonnan létrejövő, szabad Oroszország nemzeti vagyonát szétrabló vadprivatizációs folyamatok mögött, ő és társai javasolták a sokkterápiát az orosz államnak és Borisz Jelcinnek. Másfelől Soros György nem csak úgy általában támogatta a magyar ellenzéki és rendszerváltó erőket és pártokat. Ellenkezőleg: mindent megtett azért, hogy 1990-ben az az SZDSZ kerüljön hatalomra, amelyik a legközelebb állt az általa vallott neoliberális, individualista, piacközpontú, állam- és főleg nemzetállam-ellenes felfogásához. Ugyanakkor kezdettől fogva szemben állt azokkal a nemzeti és konzervatív pártokkal és csoportokkal – elsősorban természetesen az MDF-fel –, amelyek a nyílt társadalom helyett egy nemzeti hagyományokra és nemzeti kultúrára, erős államra épülő szociális piacgazdaságot kívántak létrehozni Magyarországon. (...)
Vagyis Soros addig és azokhoz volt bőkezű, akik az ő nyílt társadalom eszméjének megfelelő új országot akartak felépíteni. Akik viszont globalizmus, kozmopolitizmus és individualizmus helyett erős államban, nemzetben és a hagyományokhoz igazodó magyar fejlődésben gondolkodtak, s a piac mindenhatóságát is megkérdőjelezték, ellenféllé vagy ellenséggé váltak, akiket esze ágában sem volt támogatni. Így elmondhatjuk: Soros szelektív szponzorációs tevékenységében is tetten érhető az üzleti szemlélete, nyers profitérdeke; a rendszerváltás akkor és addig volt biznisz neki, amíg az az ő forgatókönyve és elképzelései szerint zajlott; amint ez más irányt vett, gyorsan feladta a jóságos támogató pozícióját.
S itt ugorhatunk napjainkig. Ugyanis most is azt láthatjuk, mint a rendszerváltás táján, csak sokkal elfajzottabb változatban. Soros György akkor pusztán annyit tett, hogy 1990 után elfordult a neki nem tetsző politikai csoportoktól, de direkt módon még nem avatkozott be a következő választások menetébe (legalábbis jelenlegi ismereteim szerint nem). Mára azonban sokat radikalizálódott: az Orbán-kormányt immáron olyan ellenségnek tartja, amely útjában áll világmegváltó elképzelései (lásd: nincs határ, nincs nemzet, van viszont migráció és kevert fajú Európa) megvalósításának, s ezért hálózata segítségével közvetlenül akar beleavatkozni a parlamenti választások kimenetelébe. Összegezve: Soros György esetében a filantróp és a világmegváltó, illetve a kíméletlen profithajhászó spekuláns nem választható külön egymástól, sem 1989-ben, sem 2018-ban. Azonban semmit sem ér az a jótékonykodás és jobbítási szándék, amelyre az éppen általa gyakorolt gátlástalan és erkölcstelen üzleti ténykedésének következményei miatt van szükség. Ördögi kör ez.”