Integrálható-e a magyar társadalom?

Az is-is ember, 2003-Kóczián-Dudás-Török-Is-Is...Mind ilyenke!+++"MN"

A FIDESZDSZ MAFFIA, MINT A SOROS TERV VÉGREHAJTÓJA: „TÍZMILLIÓKAT ADTAK ORBÁNÉK BEVÁNDORLÁSSZERVEZÉSRE EGY SOROS ÁLTAL TÁMOGATOTT SZERVEZETNEK” https://alfahir.hu/2018/01/23/migransok_bevandorlasszervezes_orban_viktor_soros_gyorgy_menedek_egyesulet

Az integráció és a kohézió nem szinonímái egymásnak, de nem ez a lényeg. "(Németország) az 1945 utáni évtizedekben emelkedett fel és nőtt Európa vezető hatalmává." Már előtte az volt. És a háború alatt is elég erős volt a kohézió, már csak az angolszász terrorbombázások feletti közfelháborodás, a kezdeti győzelmek, majd a háború védekezőbe fordulása miatt is. Németország háború utáni nemzeti kohézióját a szerző pozitívnak tünteti fel. Máshol mégis azt írja: (Magyarországon) "a társadalom politikai integrációja rengeteg pozitív energiát számol fel". Ej mi a kő? Magyarországon nem csak a történelmileg öröklött megosztottság, hanem az is gátja a teljeskörű nemzeti kohéziónak, hogy Németországgal, Franciaországgal ellentétben nem történt meg a társadalom háború utáni megtisztulása, és a korábbi kollaboránsok kemény magja aktívan mérgezi a nemzeti kohéziót. Franciaországban a kollaborások nagy részét rövid úton meglincselték, egy kisebb részüket szigorú bírósági ítéletekkel vonták felelősségre. Németországban a lincselést megtették a győztes szövetségesek, a bírósági ítéleteket is, tetézve az új, német bíróságok ténykedésével. Plusz egy "militáns demokráciát" vezettek be, amelyik aktívan, preventíven megakadályozta, hogy volt nácik visszatérjenek a politikai hatalomba és komoly, hatékony átnevelő intézkedéseket foganatosítottak a megszállók aktív közreműködésével. Ausztriában egy teljesen liberális pártot sokáig bojkottáltak, és még ma is bojkottálják nemzetközileg, mert náci utódok pártjának tartják. Ezzel szemben a magyar kollaboránsok egyik vezetőjének például szobra van az EU-ban és a volt rákosista kemény mag utódainak pártjai aktív nyugati elismerést, támogatást kapnak. Magyarországon nem csak a felelősségrevonás maradt el, hanem az átnevelés is: a kollaboráns elit megtartotta az uralkodó narratíva alakításának kulcspozícióit a médiában, az oktatásban, a társdalomtudományokban, a történetírásban. A rendszerváltozás után túlnyomórészt ők "nevelték", és nevelik részben ma is a magyar társadalmat. "Mi van, ha egy ország lakosságának nem csekély része nem akar integrálódni?" Hát bizony, ez egy fogas kérdés. Ha politikailag nem akarnak "integrálódni", legalább nemzetileg integrálódjanak. De ez sokuknál szitokszó. Úgyhogy marad nekik a külső sötétség és a fogak csikorgatása - ha az ország" integrált" részének vezetése nem követ el túl sok hibát.

"Valami kötőerőnek lennie kell egy adott társadalmon belül. A kérdés az: hogyan, ki által hozható ez létre?" Nem kell létrehozni, mert van ilyen kötőerő, magyar nemzetnek hívják. A kereszténység által képviselt ősi emberi erkölcsiségből táplálkozó magyar gyökerekkel, értékekkel, érdekekkel és érzésekkel, ennek megfelelő jövőképpel. Ez egy olyan szilárd fundamentum, amire lehet egy minőségi emberi létet biztosító társadalmat építeni és lehet hozzá integrálódni akár vallásos az egyén, akár nem. Ezzel szemben nem egy másik alternatíva van, hanem a nihilizmus, minden természetes emberi érték megkérdőjelezése és tagadása. Ehhez nem lehet kötődni, integrálódni, mert nincs mihez, így emberi közösség létrehozására és fenntartására nem alkalmas. Alapja olyan, mint a futóhomok, amit egymást váltó mesterséges ideológiák próbálnak összetartani, mint pl. a kommunizmus, a liberálisnak nevezett progresszivista anarchizmus , vagy éppen a nyitott társadalom őrült eszméje.