Nem is titkolják az amerikaiak: Trump számára Orbán fontosabb politikus, mint Putyin
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Merkel kettős mércéjénél csak az őt ellenőrizni hivatott sajtó kettős mércéje megdöbbentőbb.
„Merkel ugyanis a mostani alkalomig nemhogy személyesen nem találkozott a sérültekkel vagy az elhunytak hozzátartozóival, de még egy telefonhívást, egy részvétnyilvánító egyenlevelet sem küldött nekik. Semmit. Ugyanarról a Merkelről beszélünk, aki annak idején meghatottan szelfizett együtt a szíriai menekültekkel, ami – ha óriási poltikai hibának bizonyult is –, emberileg teljesen érthető volt, hiszen azok az emberek tényleg borzalmas dolgokon mentek keresztül. De most visszanézve erre a gesztusra, mégis az tűnik fel, mintha saját polgárainak tragédiája nem indította volna meg ennyire.
Merkel kettős mércéjénél csak az őt ellenőrizni hivatott sajtó kettős mércéje megdöbbentőbb. A médiát ugyanis csaknem egy éven át, a hozzátartozók leveléig egyáltalán nem foglalkoztatta az egész ügy. Miközben mondjuk egy hónap nem tud eltelni anélkül, hogy az amerikai elnökre ne rontana rá a világsajtó egy-egy félresikerült kondoleálás kapcsán. Múlt hónapban azért kapott Donald Trump, mert egy ámokfutás utáni részvétnyilvánításnál elrontotta a városnevet. Októberben pedig abból lett világbotrány, ahogy az elnök egy afrikai bevetésen életét vesztett amerikai katona özvegyét hívta fel. Bár a beszámolók ellentmondásosak, annyit nyugodtan állíthatunk, hogy a beszélgetés tényleg nem sikerült túl fényesen. Trump ugyanis szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy az elhunyt tudhatta, mire vállalkozik, amikor katonának állt. Ami ugyan igaz, de aligha ez volt a megfelelő alkalom ennek az igazságnak a kimondására. De mégis: Merkellel ellentétben Trump legalább felemelte a telefont, még ha hívásában nem is volt sok köszönet. Úgyhogy amikor legközelebb arról olvasunk, hogy Trump egy minden empátia nélküli tahó, akkor gondoljunk arra, hogy ez ugyan vélhetőleg igaz, de csak az igazság egyik fele.”