Nem az internet szülte a gyűlöletet: csupán láthatóvá tette.
„Nem az internet szülte a gyűlöletet: csupán láthatóvá tette. De ez a fajta nyilvánosság lehetővé teszi, hogy követőkre találjon a gyűlölet, ami aláássa a közösségi moralitást. Emiatt van szükség az internet szabályozására: mert bár azt hisszük, hogy az internet egy virtuális tér, valójában ez a való életnek a technológián keresztül történő kifejeződése.
A közösségi média nem válhat olyan nem kívánatos gettóvá, ahová az állam nem teszi be a lábát. A bíróságok, ítéleteikkel viszont csak lassan-lassan töltik fel ezt a szabályozatlan anonim teret, ahol névtelen agresszorok vannak jelen és folyamatosan kinyilvánítják legrosszabb érzelmeiket. Az anonim profilok azt csinálnak, amit akarnak, és ha nem is mindig, de az esetek többségében megússzák a büntetést, ez pedig további névtelen agresszióra bátorít, amit az állam tehetetlen módon még véd is.
Ezt a fajta gyűlöletet tapasztalja minden politikus, művész, újságíró és bárki más, aki rendelkezik internetes profillal, hiszen szembesül az utálattal, az irigységgel vagy mérhetetlen gyűlölettel és haraggal. Az agresszorok azt hiszik, hogy a hírességeknek, a feladati közé tartozik, hogy az oldalán megjelenő tartalmakat folyamatosan moderálja, de figyelmem kívül hagyják, hogy a híres emberek ugyanúgy állampolgárok, akiknek ugyanúgy vannak érzései.”
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
Van egy Tóta W. Árpád nevű csávó, aki egykor a szélsőliberális hangadók élcsapatában focizott, de már onnan is kiírta magát balfelé. Régóta nem olvassa senki sehonnan.
A Manchester Uniteden röhög Anglia.
