Koalíció az SZDSZ-szel, taxisblokád vagy Gyurcsány életben tartása. Felidézzük, mi volt a baloldal tíz, elévülhetetlen történelmi hibája, amit a rendszerváltástól napjainkig elkövetett.
Múlt heti toplistánk a legnagyobb politikusi beszólásokat gyűjtötte össze, most pedig arra vállalkozunk, hogy a baloldal tíz plusz egy legkomolyabb tévedését lajstromozzuk. Jöjjenek a legkínosabb történelmi tévedések az utóbbi harminc évből!
1) Taxisblokád
Az első szabad választásokon a saját meglepetésükre is alulmaradó SZDSZ egyik legaljasabb húzása volt a taxisblokád támogatása, amely tulajdonképpen az első szervezett kísérlet volt az Antall-kormány megbuktatására. A válságkezelésben teljesen tapasztalatlan MDF igencsak nehezen menedzselte a krízist, miközben a liberális képviselők az országot bénító blokád folytatására buzdították a taxisokat. Az akció végén pedig Göncz Árpád beterjesztette a közkegyelmi törvényt, így felelősségre végül senkit sem vontak.
2) Az MSZP-SZDSZ koalíció
1994-ben a reaktivált Horn Gyulával az élen a szocialisták nyerték a választásokat, második helyre az SZDSZ futott be. Bár a szocik abszolút többséget szereztek, a második helyen végző SZDSZ úgy döntött, koalícióra lépnek velük. Ez a szimbolikus aktus több volt, mint tévedés: az antikommunista retorikájú, állampárttal szemben szerveződő liberális párt minden alapelvét feladta, amikor a személyi állományában is még jócskán az MSZMP-vel azonos, abból továbbfejlődő MSZP-vel szövetséget kötött.
3) A Bokros-csomag
A Bokros-csomag a Horn-éra tragikus gazdasági kormányzásának legmeghatározóbb mérföldköve volt, azóta is szítokszó. A csomag a növekvő államháztartási hiányt, a folyó fizetési mérleg hiányát, a gazdaságpolitikával szembeni általános külföldi bizonytalanságot kívánta feloldani olyan intézkedésekkel, mint a forint leértékelése, az állami bérek befagyasztása vagy a családi pótlék szűkítse. Az államcsődöt ugyan elkerülte vele az ország (bár 2011 hazai példája mutatja, hogy radikális megszorítás nélkül is lehet válságot menedzselni); de a csomag szociális érzéketlenségét csak a bevezetéséhez társuló kormányoldali cinizmus múlta felül: Szekeres Imre kijelentette, hogy nem lesz életszínvonal-csökkenés, később kiigazításról beszéltek, Bokros pedig a tüntető egyetemistáknak mantrázta, hogy a csomag az ő érdekükben született.
4) Gyurcsány hatalomba juttatása
Az egykori miniszterelnök többször is helyet kap majd a listánkon, először azért, mert 2004-ben senki sem akadályozta hatalomra kerülését. Sportminiszteri tevékenységéről, a pályázatkezelési gyakorlatáról, elkötelezett KISZ-es múltjáról már tudni lehetett, ám az SZDSZ zsarolása után lemondó Medgyessy Péter helyére mégis őt választották.
5) Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli megszavazása
2005-ben történelmi lehetőség kínálkozott a magyar külpolitika számára: Románia EU-csatlakozását lehetett volna megvétózni, vagy legalábbis feltételekhez kötni a csatlakozás támogatását. Például olyanokhoz, mint az erdélyi magyarok jogbiztonságának erősítése, esetleg az autonómia kialakítása. Ezek sajnos nem történtek meg, a külügy még kísérletet sem tett erre, és a Parlament csont nélkül megszavazta a támogatást. (Hozzá kell tenni, a jobboldallal együtt.) A rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlytalanabb külügyminisztere, Göncz Kinga pedig elsőként rohant gratulálni Bukarestbe.
6) Kampány a kettős állampolgárság ellen
Talán a baloldal legsúlyosabb nemzetellenes politikai manővere volt ez: a 2004-es kettős állampolgársági népszavazáson a kormánypártok a nemek mellett kampányoltak. Fodor Gábor a nemzetállami eszme erősödésétől óvott, míg az MSZP 23 millió román munkavállaló rémképével riogatott. Az eredményt ismerjük, a népszavazás érvénytelen lett, és közel másfél millió magyar szavazott az állampolgárság megadása ellen. Ami viszont ennél is fájdalmasabb, az a csalódottság és bénultság, ami a teljes külhoni magyarságot hosszú évekre letaglózta.
7) A baloldali oktatáspolitika
Ez az oktatáspolitika támadta élesen a fakultatív (!) hitoktatást, vezetett be Magyar Bálinttal egy teljesen kilúgozott NAT-ot, tette fizetőssé a felsőoktatást, emelte ki 2006-ban a közismereti tartalmakat Hiller István idején, vont ki Bajnai Gordon alatt 100 milliárdot a közoktatásból. Kell még valamit mondanom, Ildikó?
8) Az őszödi beszéd és a tévéostrom
Gyurcsány velejéig cinikus beszéde, vagyis az újkori magyar politikatörténet legmegdöbbentőbb performansza sosem látott hevességű tüntetéssorozatot idézett elő. Ennek nyitányaként szeptember 18-án tüntetők egy csoportja ostromolta meg a tévészékházat. A totális káoszba fulladó rendőri műveletek nem tudták megakadályozni az épület elleni támadást, ám az esemény után senkit sem vontak felelősségre. A baloldalon pedig fel sem merült az eseményeket közvetetetten előidéző Gyurcsány Ferenc lemondatása.
9) Az október 23-i rendőrterror
Bár a 2006 szeptemberében elindult tiltakozási hullámot érezhetően nem tudta érdemben kezelni a Gyurcsány-kormány, ám arra senki sem számított, ami október 23-án történt. A Fidesz megemlékezésén részt vevő tömegekre a rendőrség ráterelte a kiürített Kossuth tér demonstrálóit, majd olyan brutális oszlatás és állóháború kezdődött, amelyre 1956 óta nem volt példa. Az azonosítószám nélküli rendőri erők gumilövedékkel lőtték a tömeget, viperát alkalmaztak, több lincselés is előfordult. Az indokolhatatlan brutalitás után sokáig tagadás, a felelősségre vonás elkerülése zajlott, ráadásul Gergényi főkapitányt még ki is tüntették.
10) 2008-as népszavazás
A Gyurcsány-kormány igencsak rosszul mérte fel a társadalom tűrőképességét, és beleállt három olyan intézkedés megvédésébe is, amik egyébként tökéletesen ellenkeztek a közakarattal... ilyen volt a vizitdíj és a kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj. A 2008-ban tartott népszavazáson az urnákhoz járulók elsöprő többsége elutasította mindhármat, Gyurcsány pedig a szépemlékű Horváth Ágnes visszahívására tett javaslatot. Ez felborította a koalíciót is, a többit pedig ismerjük.
10+1) Gyurcsány reaktiválása
A rendszerváltás utáni történelem legsötétebb kormányzása Gyurcsány Ferenchez köthető, aki számos intézkedésével együtt végül megbukott. A masszív közutálat ellenére azonban a baloldal saját impotenciájával esélyt adott számára a visszatérésre, először csak a nyugdíjasok hátán lopakodott vissza a közéletbe, majd most már ott tartunk, hogy alienként a haldokló MSZP testében is átvette az irányítást, most már rajta áll vagy bukik a baloldal bármiféle sikeres szereplése, életben tartása.
Folyt. köv. a jobboldal tévedéseiről!
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
A miniszterelnök főtanácsadója rámutatott, a Tisza Brüsszel kérésének megfelelve leválna az olcsó energiáról, ezzel emelkednének a rezsidíjak, valamint adót kellene fizetni a kutyák és a macskák után.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
